Drámai fordulatra készül Putyin: a fegyverszállító országoknak üzent
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
Demokratikus megfontolások emide és amoda, lesz Északi Áramlat.
„Egészen friss a hír, hogy fogadkozások ide vagy oda, demokratikus megfontolások emide és amoda, lesz Északi Áramlat. Az amerikaik beleegyeztek, tudják. Az USA meg csak olyan már, hogy demokratikus értékek megfontolásával dönti el a jövő útját. Mi több, az egész világ jövőjének útját. Aztán, ha ez a jövő éppenséggel több százezer meggyilkolt kambodzsain és vietnamin vezet át, hát, akkor rajtuk vezet át. Az élet nem habos torta, Biden elvtárs. Magyarán szólva a német lobbi csak elérte, hogy az oroszok közvetlenül hozzájuk szállítsák a gázt. Ők pedig, mint Európa tanítómesterei, majd szépen eldöntik, hogyan osztják ezeket tovább. Már látom magam előtt, ahogy megkésett Sztójay Dömeként a magyarországi ellenzék Németországhoz kuncsorog, hogy ugyan már, zárják el a gázt Magyarország felé. Ha egy mód van rá, kedves német barátaink!
És ebben újfent nem az az érdekes, hogy no lám, csak kiderült, minden demokratikus megfontolás addig játszik csak szerepet, amíg a nagytőke nem veszít vele pénzt. A németek mindezt megtehetik, tehát meg is teszik. Saját logikájukkal nézve mi sem cselekednénk másként. Az érdekes ebben a heccsajtó korábbi acsarkodása, szembeállítva a mostani kushadással. A pár évvel ezelőtti félrevert harangok korszaka párhuzamba helyezve ezzel a csendes belenyugvással. Amikor ugyanis még fennen szó volt a Déli Áramlatról, amelynek fő célja ugyanígy az ukránok elkerülése lett volna, a balos sajtó még felemelt mutatóujjával jelezte, ezt nekünk nem szabad. Sőt, adták tudtunkra, ez az akció nem csak Putyin-pincsijeivé tesz minket, de téglákká az EU-ban. Orosz téglákká, akik ezzel elnyomnák az ukránokat és még nagyobb függőségbe taszítanák Európát. Azt mondták, hogy ezt nem szabad, nem értitek? Hacsak nem dolgozott serényen az Új Múlt Kft., akkor ezek a cikkek a mai napig is érhetők.
A tanulság roppant mód egyszerű: ilyesmit csak nagyhatalmak határozhatnak el. Az a kérdés persze jogosan merül fel, hogyan nevezzük azt a sajtót és ellenzéket, amely idegen nagyhatalmak érdekeit jobban elfogadja, mint a magyarokét, de erre is meglepően könnyed választ tudunk adni. Hiszen ha hűek lennének korábbi logikájukhoz, akkor most minimum tüntetést szerveznének a német nagykövetség elé. Zavarba ejtő kérdésekkel bombáznák a német külügyi szereplőket, hogyan hagyhatják cserben Ukrajnát és miért erősítik az orosz érdekeket. Miért váltak ellenállókból pincsikké, közös értékek őrzőiből téglákká? Ilyeneket nem látunk majd, nem is kell meglepődni az elmaradásukon. Csak szépen feljegyezni még egyszer, valami erre való kis füzetecskében, hogy kik is ezek, mennyit érnek, és mennyire fontos küzdelem vár ránk velük szemben.”