A mai Orbán nem dzsungelharcos, hanem agresszív állatkerti igazgató

„Politikusok és választók is boldogan fogyasztották a minden képzeletet felülmúló magyar jövő mákonyos italát. A rendszerszerűen fogyasztott kábítószerek hatása hamar megmutatkozott. Rövidesen kiderült, hogy a Nyugat satnya és puhány, a kultúrája dekadens. A Kelet az erős, csak az tartja Európában a lelket. Már nincs vezető, aki ne szörnyülködne a Nyugat állapotán. Amióta Lázár János kiment Bécsbe videózni a szörnyűségeket, többen is követték.

Orbán úgy látja, csak nagynak érdemes lenni. A világot a hüllőagyra zúduló propaganda, a pénz és a kiszámíthatatlanság igazgatja. Ha hazudunk, az is igazság. Nincs visszaesés, nem hagyunk hátra senkit. Mindez azonban már meghaladta Matolcsy örömszerző vízióit. Az ő – amúgy fertőző – jövőképét maga mögött hagyta Orbán uralmi vágya, amit egészen elképesztő mondatai és világnézeti tézisei is igazolnak.

Tíz éve még csak a hatalmat akarta, ma már a világot is. Matolcsy sikerpropagandájában legyőzzük a nehézségeket, és a fényes jövőbe ugrunk, ám Orbánt ez már kevéssé érdekli. Matolcsy már nem tudja izgalomba hozni. Neki új világ kellett, amelyet már létrehozott, nemcsak a választók fejében, hanem a magáéban is. Olyan új világot, amelyet leigáz, nem pedig utolér.

Ma már mindennel viaskodik, számokkal, birodalmakkal, valósággal. Európa latorállamának vezetője lett. Korábbi világában Orbán a nagyvilág, benne Brüsszel dzsungelét járta. Új világában már nincs dzsungel, a vadaknak maga épít ketrecet. A mai Orbán már nem a dzsungel sikeres harcosa, hanem agresszív állatkerti igazgató.”