„Ne lopj”. Szegény Mózesnek a 40 napos böjtje után sajnos nem volt ereje azt is odavésni: „kivéve, ha közérdekből”.
„Nincs is annál szebb: közérdekből lopni. Ha kormányszinten lopnak, azt csakis közérdekből teszik. »Közérdekű vagyonkezelő alapítványokba« dugják a rabolt vagyont, közérdekre, »nemzetgazdasági jelentőségre« hivatkozva titkosítják és mentesítik a versenytől saját köreik beruházásait, »társadalmi célú közérdekű hirdetésekben« kampányolnak és hazudoznak. Önfeláldozásból teszik, mondhatni fogcsikorgatva, de ha egyszer a közérdek ezt kívánja!
Így a hasznosat egyesítik a kellemessel, a rablást az azonnali erkölcsi igazolással. Csak látszólag mennek szembe a tízparancsolattal, amelyben olyasmik állnak, hogy »ne lopj«, meg »ne tégy felebarátod ellen hazug tanúbizonyságot!«. Szegény Mózesnek a 40 napos böjtje után sajnos nem volt ereje azt is odavésni: »kivéve, ha közérdekből«. Így is mennyit dolgozhatott – Orbán úgy mondaná: keccsölt - a kőtáblákkal, az ilyen részletfinomságokkal nem bajlódott. Ha pl. a »Ne paráználkodj!« mellett ott állna ez a bizonyos »kivéve közérdekből«, más színben tűnne fel a thaiföldi magyar nagykövet orgiázása is. A magam részéről biztos vagyok benne, hogy csak közérdekből tette. A két nép viszonyát akarta szorosabbra fűzni. Egyelőre így sikerült, némely állampolgárukon keresztül. Csak azért nem állítom, hogy Borkai meg a »Világ proletárjai, egyesüljetek!« jelszó kis lépésekben történő megvalósításába kezdett bele közérdekből, mert nem akarom lekomcsizni.
De ne vesszünk bele a naturalisztikus részletekbe! Lényeg, hogy 2010-től mindent közérdekből tesznek. A miniszterelnök már 2010-ben megvilágította a NER velejét a Parlament ámuló közönsége előtt: »A régi korszakban mindent a magánérdek írt felül, de a magyar választók ezt a rendszert megdöntötték… Magyarország immár elég erős és elszánt ahhoz, hogy a közérdeket érvényesítse, és a magyar emberek oldalára álljon.« Később kiderült: a magyar emberek oldalán sajnos nincs elég hely, oda a kormány nem tud állni, csak a fejükre, de ezt is közérdekből. Ugyan Bibó szerint »a közérdek a hatalom szájában mindig önkényes célkitűzést jelent«, de hát ki az a Bibó! Örüljön, hogy Orbánék életrajzában szerepelhet, és ne okvetetlenkedjék. Különben utólag törlik a kollégiumuk nevéből, ahogy Sztálin is kilátásba helyezte: ha nem húzza meg magát, legfeljebb nem Krupszkaja lesz Lenin özvegye.”
Nyitóképen: Gyurcsány Ferenc és Lendvai Ildikó beszélget az MSZP 20 éves születésnapja alkalmából a párt budapesti székházában rendezett ünnepségen. Fotó: MTI/Földi Imre
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Lendvai az új próféta „legnagyobb erősségét” abban látja, hogy „képes uralni a politikai napirendet, és »hitből« politizál egy kifáradt, túlosztogatott országban”. Jelentsen ez bármit is. Ungváry Zsolt írása.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Újabb keményvonalas szocialista jelentette be, hogy Magyar Péter az ő embere a választáson, miközben a Tisza hétvégi tüntetésén véglegessé vált a baloldal összeborulás.
Botrány botrány hátán. „Kot, kot, kotkodács”, mondaná a Fideszék tyúkja.
Bár ő Spanyolországba vágyik.
Még meg sem szerezték, de már az EU-ban befagyasztott orosz pénzekkel sem éri be az ukrán elnök. Kíváncsian várjuk, hogy reagál erre Donald Trump.
