„Igen, ilyenek vagyunk mi, magyarok: egy hősies, nemes fajta. Ha van egy eltökélt, leleményes vezetőnk, aki jól vezeti a seregeinket, a lehetetlennek is vakmerőn nekifeszülünk. Így tettünk tegnap is, amikor 1-1-re győztünk Franciaország ellen az Európa-bajnokságon. Ezzel kétszeres ünnep lett június 19-e: nemcsak a Magyar Függetlenség Napja, hanem a Magyar Labdarúgás Visszaszerzésének Napja is. Mindkettőben kiemelkedő szerepet vállalt egyetlen ember: Orbán Viktor.
Harminc esztendeje, 1991. június 19-én hagyta el hazánkat az utolsó szovjet katona. Ezzel Magyarország – majdnem fél évszázados idegen megszállás után – visszaszerezte, kivívta függetlenségét. Június 19-e tehát a függetlenségünk napja, s mi vagyunk Európa utolsó szabadságharcos nemzete. (Az más kérdés, hogy később milyen új függésekbe – NATO, EU – sodortuk magunkat.) Sorsunkról javarészt a két szuperhatalom döntött 1989-ben, Máltán. Ám a kivonulásban megvolt a maga szerepe egy bátor, fiatal politikusnak, aki pár hónappal korábban először merte kiejteni a száján a követelést: a szovjet csapatok hagyják el hazánkat! 1956 óta senki sem merte ezt nyilvánosan kimondani – egyedül Orbán Viktor.
Harminc esztendeje, 1991. június 19-én tehát visszakaptuk a hazánkat. Tegnap pedig, 2021. június 19-én végleg visszakaptuk, pontosabban: visszaszereztük magunknak egyik nemzeti kincsünket, a magyar focit, amit évtizedekig nem találtunk.
A világbajnok Franciaország elleni 1-1-es győzelmünk a végső bizonyíték rá. Amelyet a világ talán legszebb stadionjában, a világ bizonyosan legfergetegesebb szurkolótábora előtt vívtak ki tegnap a mi fiaink.”