Ilyen körülmények között pedig nevetséges a párthűséget számonkérni a kádereken. Az előválasztási színjáték közben pedig folytatódik az MSZP lemorzsolódása. Erre a folyamatra erősít rá az, hogy a DK elsődleges célja nem a kormányváltás, hanem az ellenzéki oldal teljes dominálása, a vezetés megszerzése, a potenciális versenytársak kiszorítása. Gyurcsány tapasztalt politikusként jól tudja, hogy a jelenlegi ellenzéki összefogás képtelen lenne kormányozni. Nem is szeretne ilyesmivel kísérletezni. Neki nem hiányzik még egy gigantikus blamázs.
Sokkal célszerűbb, ha az előválasztási cirkuszban ledarálja a kisebb pártokat, majd legfeljebb egy párttal osztoznak az ellenzéki térfélen. Hogy a végén a DK melyik alakulatot hagyja állva, az a jövő zenéje, egyelőre a kis pártok agóniáját érdemes figyelni. Az egyik ilyen haldokló törpepárt az MSZP.
Ilyen körülmények között jutottunk el oda, hogy az MSZP sokkal jobban gyűlöli a DK-t, mint a Fideszt. És nem nehéz megérteni, hogy erre alapos okuk van: mindenkinél jobban ismerik a DK politikusait, tudják, hogy kikkel állnak szembe.