A Puskás Arénát az UEFA Európa top 3 stadionja egyikének mondja

„Mit szóltunk volna, ha valaki egy évtizede, mikor omladozott a régi Népstadion és sajnos a magyar foci is, azt mondja nekünk: tíz év múlva Budapesten UEFA Európa-bajnokság lesz, csoportmeccsek és egy nyolcaddöntő…

Hogy a helyszín a vadonatúj Puskás Aréna, amit az UEFA Európa top 3 stadionja egyikének mond…

Hogy a magyar válogatott sorozatban másodszor is kijut az EB-re, hogy helytáll a portugálokkal szemben, hogy döntetlent játszik a világbajnok franciákkal, és az utolsó, németek elleni meccs előtt nem lehetetlen a továbbjutás a halálcsoportból…

Hogy a futball nem csupán hazatér, de egyedül nálunk van otthon – hogy csak itt, csak Budapesten lehet teltházas egy EB meccs és csak itt lehet fullon a szurkolói zóna…

Hogy a magyar foci közösséget épít, egyesíti a magyarokat, összekovácsolja a nemzetet, és mi elképesztő hálával és büszkén szurkolunk teli torokból annak a magyar válogatottnak, amelyben nem remeg meg a fiúk térde, bárki ellen is lépnek is fűre…

Hogy a magyar szurkolók Marseille után Budapesten is bajnokok lesznek, hogy most idehaza ülünk fociünnepet, hogy mindenki, valóban MINDENKI drukker lesz, hogy kicsik és nagyok, fiúk és lányok, pestiek és vidékiek, mindenféle emberek egyként húzzuk fel a meggypiros mezt, mázoljuk be trikolorral az arcunkat és ujjongunk az utcákon és tereken, hogy ÚJRA VAN CSAPATUNK, hogy HAJRÁ, MAGYAROK!!!!

Mit mondtunk volna erre egy évtizede?

Hat legyintve csak annyit: ugyan már, LEHETETLEN….

Igen, mert akkor lehetetlen volt, mára pedig VALÓSÁG LETT.

Nem álom, nem ábrándozás, hanem kőkemény és vérpezsdítő VALÓSÁG.

Magyar valóság. Mert megdolgoztunk érte. Megcsináltuk.

Együtt, mi, a magyar csapat. A nemzet. A focisták, a kapitány, a szurkolók, a hétköznapok hősei, az adófizetők, mindenki.

Ez az egész 100%-ban magyar teljesítmény. Mint a Puskás Aréna: magyarok tervezték, magyarok építették, magyarok játszanak a gyepen varázslatos focit és magyarok teremtenek benne káprázatos hangulatot.

Muhammad Ali mondta: a lehetetlen csupán egy vélekedés, a lehetetlen csak kifogás, a lehetetlen valójában nem létezik.

Ma este lehetetlennek tűnő feladat áll a csapat előtt. Nem mi vagyunk az esélyesek. 1954-ben Bernben mi voltunk, ők nyertek. A módszerekre emlékszünk: egy német védő brutálisan lerúgta Puskást a csoportkörben, a döntőben elcsalták Puskás egyenlítő gólját. Ma ők az esélyesek, hát nyerjünk mi. Tisztán, becsülettel.

Ma este mindenki szurkoljon! Aki teheti és befér, jöjjön a durván zseniális városligeti szurkolói központba! Aki nem, szurkoljon másutt, közösségben vagy egyedül! Szurkoljuk ki együtt a müncheni csodát!”