Nyílt levél Jens Spahnnak

„Tisztelt Uram!

Olvasom, hogy Ön – mint német egészségügyi miniszter – szilárdan tartja magát ahhoz, hogy csak az unióban engedélyezett készítményekkel beadott oltás ad felmentést a németországi karanténkötelezettség alól. És azt is mondta, hogy nincs baja azzal, ha más készítmények is hatásosak, de »szeretné látni a bizonyítékokat«.

Tudja, uram, engem elgondolkodtatott cseppet ez a fene nagy határozottság.

Úgy gondolom, hogy most, amikor a kínai Sinopharmot és az orosz Szputnyikot gyakorlatilag egyetlen hajszál választja el az uniós elismeréstől, némiképp indokolatlan a kemény hangvétel. Világos persze, hogy Önnek a keleti iránnyal van baja, és politikai, nem pedig szakmai döntést kommunikál, amikor célozgat valamifajta veszélyre, információhiányra, de illene azért szerényebben fogalmaznia. Azt is szépen elmondom sorra, Herr Spahn, miben tetszik tévedni.

Először is: Önnek nem arról kellene ex cathedra kinyilatkoztatnia, hogy egyes szám első személyben mit tart helyesnek, mert – már megbocsásson – kit érdekel, hogy Jens Spahn mit tart fontosnak, és mit nem? Az Önök kormánya hónapokkal ezelőtt kemény politikai döntést hozott, és vérbeli csicskaállamhoz illően belesimult az amerikaiak diktálta világrendbe. Nem mertek vásárolni keletről, különféle indokokkal elszabotálták az engedélyeztetési eljárásokat, összevissza hazudoztak, hogy miért nem kell a kínai és orosz vakcina. Kockára tették a saját állampolgáraik életét, miközben német emberek utaztak turistaként Oroszországba, hogy beoltassák magukat Szputnyikkal – ha már Önök nem gondoskodtak róluk, ők maguk rendezték a sorsukat. Mindez persze az Önök szégyene, Spahn úr, mit érdekel engem, minket, hogyan és mit hazudnak a német embereknek. De ha arra gondolok, hogy az Önök által agyonszeretett uniós szervek még arra sem voltak képesek, hogy a nyugati vakcinák megrendelését, leszállítását, szétosztását megoldják, szekunder szégyen fog el. Pedig nem is én vagyok a német egészségügyi miniszter.”

Nyitókép: Tobias Schwarz / POOL / AFP