Néhány éven belül elfogyhat minden, ami az északi part arcát, hangulatát meghatározta.
Alsóörs, a csopaki borvidék keleti végein elesett. Lassan az utolsó szőlőtőkéket is kiirtották. A magas vöröskő támfalak fölötti Ófalut a középkori török házzal és a dombtetőre épült ősi református templommal ormótlan sorházak takarják a római úton nyugat vagy észak felől érkező elől. A lakótelep lassan összeépül a falu alsó területeivel. A parti nádas modernkedő lakóparkjának közepére külön kis tavat – Balaton-pótlékot – terveztek. Az építkezés egyelőre mintha leállt volna.
Lovas – a kéttornyú falu, katolikus és református ikertemplomaival lassan összenő Alsóörssel. Az Öreg-hegyen, amelynek a tetejéről egykor a legszebb balatoni panorámát élvezhették az erre látogatók és ahol Eötvös Károly százegynéhány éve papírra vetette harminc évvel korábbi balatoni utazásainak történetét, egymás fürdőszobájába láthatnak a sűrűn épült nyaralók tulajdonosai. Szőlő csak mutatóban maradt, inkább a falu paloznaki oldalán. A nyaralók a fürdésre alkalmas napokon már nem férnek be az alsóörsi strandra, ahova a veszprémiek is szívesen lejárnak. Parkolót általában csak a 71-es úttól északra találni.
A hegy nyaralókkal és úszómedencékkel épült be. (Illetve, mint mindenhol errefelé: „gazdasági épületekkel” és „tűzivíz tározókkal”.) A Csopak felőli utolsó érintetlen paloznaki szőlőterületen, a plébániához tartozó apró szőlőbirtok történelmi nevezetesség. A Guden úr birtokához kapcsolódó 1079-es végrendelet, az első Magyarországon fennmaradt magánjogi okirat. Alatta a Sáfránykertben hatalmas, akár a csopaki borvidék összes szőlőjének feldolgozására alkalmas új borospince – fekete tömb. Mellette talán egy hektáron szőlőt telepítenek. Teraszán hétvégente állítólag majd disco működik. Felette, a hegyoldalon a nyaralók között még sok kisebb-nagyobb borospince, szerencsére egyik-másik újjátelepített és karban tarott szőlővel. A völgy pincéinek negyede is könnyedén feldolgozhatná a fogyó szőlőterületek összes termését. Az önkormányzat a közelmúltban három évre felfüggesztette új építési engedélyek kiadását.
Csopakon, felettünk a Csákány-hegyen két hatalmas gazdasági épület. Körülöttük talán egy-két hektárnyi tőke-hiányos szőlőültetvény – bekerítve. Gazdájuknak senki nem mondta, hogy a szőlőbeli utakat nem szokták elzárni. A Ranolder-kastélyban, úgy tudjuk bor-gasztronómiai központ épül. A körülötte lévő, tájba nem illeszkedő fenyves helyén talán újra telepítik a hektárnyi szőlőt.
Tamásékkal szomszédok vagyunk. Ketten, százötven éves pincéinkben úgy 20 hektár szőlőt művelünk Csopakon és Paloznakon.
A falubelieket itt az utóbbi egy évben elsősorban nem is az eltűnő szőlők izgatták fel. Kilencszázmillióért tavaly elárverezték a nagyhajós kikötőt, ahol talán nyolc kishajó számára akad hely. A kikötőért a nagyszülők egész generációja küzdött még a harmincas években. Számukra a vasút- és a hajóállomás a falu nemesi levelét jelentette. A néhány méteres parti sávba a meglévő pénztárépület helyén lehet csak építeni. A mólóra való bejárást szabadon kell hagyni. Lekerítették. Biztonsággal állítják: lesz új építési szabályzat. Hogy kitől tudja? Valószínűleg erre vár a szomszédos tavaly leégett konténerétterem tulajdonosa is, aki minden eshetőségre lebetonozott a parton kétszáz négyzetmétert. Tavaly az egyik utolsó nagyobb nádas, a Kerekedi-öböl feletti nemzeti parki területen terveztek lakóparkot. „A nemzeti parki besorolást csak bízzák ránk!” – csillapította az önkormányzatot a közvetítő. Az aláírásgyűjtés hatására a beruházó egyelőre visszább lépett.
Balatonfüred, „A szőlő és a bor nemzetközi városa” régen elesett. A Baricska csárda mellett árválkodik még két-három hektár jelkép-szőlő és a tűzoltóság meg az „Innovációs Központ” és a Lidl mögött egy összefüggő, talán tíz hektáros darab.
Európa egyik legszebb vízparti fasorárára, a Tagore sétányra, az Eszterházy és Kisfaludy strandra ki lehet tenni a „megtelt” táblát.
Tihany és a Belső-tó környéke sokáig védett maradt a betonlobbi előtt. A Belső-tó körüli szőlők sorsát meghatározta, hogy az ország építési vállalkozója évtizedekkel ezelőtt „kiprivatizálta” az ottani apátsági pincét, amely azóta sem tölti be valódi funkcióját. A fokozottan védett Óvár alatt tavaly hatalmas darabot harapott ki a hegy tóra néző oldalából egy állítólag ismert vállalkozó, hogy ott totál-panorámás „gazdasági épületet” süllyesszen a föld alá. A füredieknek szúrt először szemet. A bejelentésre a Kormányhivatal reagált. Ötszázezerre büntette a több százmilliós épület építtetőit. A vállalkozó a hírek szerint fellebbezett.
Aszófőn, Udvariban, Akaliban, Dörgicsén,Tagyonon, Szentantalfán még vannak összefüggő szőlőterületek, de közöttük is egyre szaporodnak a nyaralóépületek. Az ingatlanlobbi a járvány és az építési láz hatására a Budapesttől távolabbi helyekre is szemet vetett. A Káli-medencében a Kossuth díjas Somogyi Győző és a Káli társaság folytat hősies védelmi harcot.
Dörgicse és Szentantalfa önkormányzata a nyomulást érzékelve felfüggesztette az építési engedélyek kiadását. Néhány éven belül elfogyhat minden, ami az északi part arcát, hangulatát meghatározta. Eltűnhet a táj, amelyben az itt élők és itt dolgozók otthon voltak. Elveszíthetik az értéküket régi, zömmel belterületi házaik, ha megszűnik a Balaton parti kikötő és eltűnnek a tájat alkotó szőlők. Senkit nem fog vigasztalni, hogy a szőlőben épült gazdasági épületek, a túlméretezett pincék, a tűzi víz tározók és lakóparki lakások gazdái is veszíteni fognak. Eredetileg ők is, a turisták is a táj miatt jöttek.
Ha egyszer a hivatalok, kamarák akarnák, leállíthatnák a tájrombolást. Ügyvédek számtalan trükkel kerülik meg a törvényeket. Az ál-gazdasági épületek engedélyezése, az úszómedencék fennmaradásának tűrése, a helyben lakó gazdák elővételi jogának megkerülése – a joggal való visszaélés minősített esetei. A piac törvényeire hivatkoznak eladók és vevők. Meg arra, hogy az építőiparnak pörögni kell, hogy újra induljon a gazdaság. Az összes tapasztalat szerint persze ettől majd újra beindul az infláció és az idővel kiszámíthatóan elértéktelenedő ingatlanok újabb válsághoz vezethetnek.
Felelősök vagyunk mindannyian a Balatonért. Felelősök az élővilág és a következő nemzedékek előtt. „Aláírás a Balatonért” címmel kezdeményezés indult a romboló folyamatok megállításáért. Az esélytelenség nem ment fel bennünket a cselekvés alól.
Orbán Anitával a Bajnai-kör újabb tagja lépett be a kampányba, egyúttal asztalra téve az Ukrajna tematikáját. Zelenszkij vezetésével közben az ukránok nyíltan beszálltak a magyar választási kampányba, Hitlert, Szálasit emlegetve, Orbánt gyalázva. Mi jön még?
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
Jólvanezígy Ádám szerint a nők, a vidékiek és az idősek „b@szhatják” el sokak jövőjét áprilisban azzal, hogy a Fideszre szavaznak.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
Ellátogattunk Ruszin-Szendi Romulusz püspökladányi lakossági fórumára. Riportunk.
Az, hogy minden rosszat csökkentünk, minden jót emelünk, és mindehhez egy fillér plusz adó beszedésére sincsen szükség, üzletemberhez méltatlan bohóckodás. Kohán Mátyás írása.
