Ha elvágjuk a fa gyökerét, a lombja is el fog száradni

2021. május 15. 07:11

A zsidóságban a zsidó vallást nem lehet lesöpörni az identitásmodellek közül, és egy vallási szervezet vezetője nem mondhatja, hogy nem érdekli a zsidó vallás. Interjú

2021. május 15. 07:11
Köves Slomó
Magyar Hírlap

„Az utóbbi időben sokféle ellentétről érkezik hír a zsidó közéletben. Az EMIH vezetőjeként hogyan látja a helyzetet?

Ellentétek, viták, világnézeti különbségek minden közösségben és egyházban vannak. Ez a világ rendje. De engedje meg, hogy mielőtt ezekre rátérnénk, szót ejtsek arról, ami jelenleg a Szentföldön történik. Az elmúlt néhány napban több mint ezer rakétát lőttek ki Izrael városaira, civil lakosságára. Öten meghaltak, és sok ember megsebesült. A halottak lelki üdvéért és a sebesültek mielőbbi felgyógyulásáért imádkozunk. Aggódunk családjaink és közösségünk tagjaiért. Ami pedig a hazai zsidó szervezetek közötti nézeteltéréseket illeti, ennek gyökerei a sokrétű zsidó identitásban, illetve az ezekhez való viszonyban keresendők.

Hogy érti ezt?

A zsidóság önazonossága összetett. Egy olyan sokrétegű identitásról beszélünk, amely lehet nemzeti, kulturális, nyelvi és legfőképp vallási. A judaizmus háromezer éves története ezeknek mind jogalapot teremt. Vannak olyan zsidó származású emberek is, akik számára – a neveltetés, a közösség hiánya vagy éppen a félelem miatt – a zsidóságuk a zsidógyűlölettől való félelemben vagy az azzal szembeni fellépésben merül ki. Az antiszemitizmus elleni fellépés fontos, de ha valakinek a zsidósága ezen nem terjed túl, az inkább szomorú, mint tartalmas. Ettől függetlenül helyes, ha egy szabad közegben minden identitás megélése kiteljesedhet, és megvannak a szervezetei, fórumai. Az azonban nem sok jóra vezet, ha ezek szándékosan össze vannak kuszálva. Ha egy zsidó vallási szervezet vezetője – amely szervezet alapvetően úgy határozza meg magát, mint a vallási identitás megélésének a közössége – a nyilvánosság előtt vallja meg bizonytalanságát Isten lété­ben, az súlyos zavart mutat. Ahogy az sincs rendben, hogy ez a vezető a közéletet érintő megnyilatkozásaiban is megkérdőjelezi a zsidó vallás előírásait.

Ha jól értem, a Mazsihiszre és annak vezetőjére, Heisler Andrásra gondol. Mi a magyarországi zsidó egyházak viszonya egymáshoz, és miről szól a sajtóban az utóbbi hetekben fellángoló örökjáradék-vita?

Magyarországon hagyományo­san a tizenkilencedik századtól fogva három, egymással együttműködő, de világnézetileg és szervezetileg önálló zsidó vallási irányzat és egyház van. Leegyszerűsítve: a vallási szabályokon lazító neológ, a lazításokat elutasító ortodox és a kettő között a status quo. A holo­kauszt után a kommunista államhatalom a vallásellenes céljai megvalósításának érdekében ezt a hármat egy – a saját embereivel feltöltött – »ernyőszervezetbe« kényszerítette. A rendszerváltozás után a zsidó egyházban csak lassan »zökkent vissza az idő«.

Az említett ernyőszervezet felvette a »hitközségek szövetsége« nevet, és csak a kétezres évekre állt vissza a három történelmi egyház önállósága, és azóta működik egyenrangú társként a neológ Mazsihisz, az ortodox MAOIH és a statusquo EMIH. A kilencvenes években, amikor a kárpótlási igényeket rendezték, és az állam örökjáradék-szerződéseket kötött a történelmi egyházakkal, még csak az előző rendszerből átörökölt berögződésként a Mazsihisz képviselte a teljes vallásos zsidóságot az állam felé. A különböző irányzatok közötti belső elosztásra azonban nem került sor.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 108 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bagira
2021. május 16. 01:09
Örökjáradék – kinek jár? Alighanem minden érintett és bennfentes elképedt, amikor a Mazsihisz és az EMIH (örökjáradék ügyben folytatott) bizalmas háttértárgyalásairól nyílt beszámoló jelent meg a Mazsihisz honlapján. Mint tudjuk, a tárgyalások tétje az úgynevezett állami örökjáradék, vagyis a zsidó közösség 45 után államosított, s 89 után vissza nem kért/adott ingatlanai után fizetett állami juttatás. Ez a szerződéskor (1996) megállapított érték öt százaléka, évente fizetendő, értéke jelenleg mintegy 1.5 milliárd forint. (A minta a Horn-kormány és a katolikus egyház között létrejött ún. Vatikáni szerződés volt.) A Mazsihisz, említett közleményében „történelmi felajánlást” tett: a fenti összegből 150 millió forintot hajlandó átengedni a többi zsidó szervezetnek. Az EMIH vezető rabbija – ugyancsak a fenti közlemény szerint – 320 millió forintban jelölte volna meg a számára elfogadható összeget. penz torony.jpg Ám Köves Slomó mindezt cáfolja: a tárgyaláson– tudatta a Szombattal – összeget nem is említett, mivel nem a Mazsihisztől kíván adományt kapni, hanem az újraelosztás elveiről szeretne megállapodni. A tárgyalásokról szóló egyoldalú tájékoztatás módját, idejét (tíz perccel az ünnep beköszönte előtt, nem hagyva időt a válaszra) és tartalmát is inkorrektnek nevezte, és jelezte, gondolkodik azon, hogy a továbbiakban írásban folytassák a tárgyalásokat, a hasonló helyzeteket elkerülendő. kötél húzás. Guba Gergely, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség elnöke szerint az elorzott javak létrehozásához, működtetéséhez minden ma élő zsidó felmenője hozzájárult, így a kárpótlásra is minden szervezet egyformán jogosult. Sessler György, a MUSZOE elnöke a kerekasztal-tárgyalásokon úgy becsülte, hogy az 1948 után államosított és számításba vett 154 ingatlan mintegy kétharmada szociális intézmény volt, negyede oktatási intézmény, és csak 15 százaléka szolgálta közvetlenül a hitéletet. (Miközben túlnyomórészt a hitközségek üzemeltették őket.) A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke, Kirschner Péter azt közölte, hogy a háború előtt kulturális tevékenységet folytató OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) utódjának tekintik magukat. Ezeket az – amúgy is nehezen összevethető – szempontokat kellene a gyakorlat nyelvére lefordítani. Mely szervezetek jogosultak részesedni az örökjáradékból, milyen alapon és milyen arányban?
bagira
2021. május 16. 00:58
Nem értem a magyar nép miért fizet örökjáradékot a zsidóknak hisz a magyarok se kapták vissza az elrabolt vagyonokat , miért nem a kommunistáktól azok örököseitől követelik vagy veszik vissza . Járadék fizetéssel a magyarokat miért büntetik , magyarok is átélték a kirablást mint a zsidók. Vagy Amerikától kérjék az aranyvonat oda száguldott összerabolt kincsekkel. Európában hány országot büntetnek örökjáradék fizetéssel , vagy csak a magyarokat, tőkés nyugat fizet e ? Magyarok kitől kérjenek örökjáradékot ,ha a zsidóknak jár a magyarok miért nem kapnak , kommunisták nem csak a zsidóktól raboltak . Jah hogy a kommunista utódok ma dollárkommunisták védettek. ,,Mint tudjuk, a tárgyalások tétje az úgynevezett állami örökjáradék, vagyis a zsidó közösség 45 után államosított, s 89 után vissza nem kért/adott ingatlanai után fizetett állami juttatás,,
bagira
2021. május 16. 00:28
Jut eszembe a bukott kommunisták mindig a zsidókhoz szaladnak kormányt buktatni legyen az amerikai vagy izraeli vagy uniós .
bagira
2021. május 16. 00:25
Bár a magyar zsidóság kommunizmus ideje alatt is betudtak simulni jól éltek , mindegy nekik melyik párt kormányoz a vezetésben bent maradnak , jön a fordulat ők is fordulnak. Hogy mi történik Izraelben történtekbe nem szabad beavatkozni csak annyira foglalkozni vele mint Izrael törődik a magyarokkal amikor bajban van , nem segítettek . Érdekes amikor a kommunisták ismét választást akarnak nyerni mindig Izraelből exportálnak kormányt buktató ügynököket. Magyarokat köpködők Izraelbe távoznak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!