Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Össztársadalmi érdek, hogy az Alkotmánybíróság kijelölje azokat a határokat, ameddig az alapjogokat veszélyhelyzetben korlátozni lehet.
„Alkotmányjogi panaszt adtam be tehát az Alkotmánybíróságra, amelyben azt kérem, hogy a testület állapítsa meg, hogy a védettségi igazolvánnyal nem bírókat hátrányban részesítő veszélyhelyzeti kormányrendelet vonatkozó rendelkezései alkotmányellenesek.
Az ügyvédem Karsai Dániel, akivel a veszélyhelyzeti korlátozásokról itt olvashattok interjút az Azonnalin, és akinek a segítségével az ügyet az AB-n kívül párhuzamosan a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára is elviszem, mivel – az AB előtt beragadt veszélyhelyzeti jogkorlátozásokra vonatkozó ügyeket elnézve – nem nagyon lehet arra számítani, hogy az Alkotmánybíróság az ügyemet észszerű időn belül elbírálja. Márpedig amíg nem mondják ki az érintett kormányrendeleti rendelkezések alkotmányellenességét, addig a különböző szolgáltatók jogszerűen tagadják meg tőlem és az összes oltatlantól, hogy bemenjünk mondjuk egy koncertre, fürdőbe, vagy épp egy kávézó belterébe.
Ha a panaszom sikeres lesz, azzal nem csak én járok jól, hanem mindenki, aki bármilyen okból nem akarja vagy nem tudja magát beoltatni. Sőt, igazából össztársadalmi érdek, hogy az Alkotmánybíróság végre egyértelműen kijelölje azokat a határokat, ameddig az alapjogokat veszélyhelyzetben korlátozni lehet, hiszen amint az AB nemrég már leszögezte egy határozatában: az oké, hogy veszélyhelyzetben a szokásosnál szigorúbb jogkorlátozás is megengedett, de csak addig, amíg ez a járványügyi védekezés céljával arányos, azaz nem korlátlanul.”