Rémes párhuzamokat hív elő néha ez az aktuálpolitikai igyekezet.
„Orbán Viktor ritkán felejti el, hogy nyilatkozataiban ne említsen meg egyet-egyet a magyarok jellegzetes tulajdonságai közül. Ez ugyan mellékzöngéje, de mégis fontos része annak a munkának, amely kisajátítja magának a nemzeti identitás meghatározását, s persze azt is, hogy történelmileg mik és kik vagyunk, illetve azt, hogy kik ne érezzék magukat e körbe tartozóknak.
A hevenyészett kép szorosan hozzá van igazítva ahhoz az emlékezetpolitikához, amely sokszor köszönőviszonyban sincs a megtörtént eseményekkel, azok szereplőivel, s a torz értelmezések némelyike helyet követel magának már a történelemkönyvekben is. Rémes párhuzamokat hív elő néha ez az aktuálpolitikai igyekezet, de a szórakoztatóbb változatokra is rátalálhatunk a főnök elejtett bölcsességei közt, amiket a magyar néplélek legautentikusabb ismerőjeként szór el alattvalói körében.
A magyarok génjeiből mindig olyan receptúrát állít össze, amire az adott közönség épp fogadókész, a föld szeretetétől a foci komolyan vevéséig.”