Elképesztő: józan résztvevőkre költene milliókat a hetente csőddel riogató budapesti városvezetés
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
A finanszírozás módja tökéletesen megfelel a rangos magánegyetemek esetében bevett nemzetközi gyakorlatnak.
„2024-ben campust nyit Magyarországon a világ egyik legjobb felsőoktatási intézménye. Az ellenzék azonban nem örül a kínai Fudan Egyetem érkezésének. A magyar kormányt az adóforintok elvesztegetésével vádolják, a Fudant pedig a Kínai Kommunista Párt janicsárkeltetőjének állítják be. Mindez nem is állhatna távolabb a valóságtól. Aki a fenti okokra hivatkozva támadja a Fudan magyarországi terjeszkedését, vagy politikai opportunizmusból teszi, vagy mert nincs tisztában a nemzetközi tudományos élet működésével.
»A Kínai Kommunista Párt elveit és befolyását szolgáló« intézménynek minősítette a Fudant Karácsony Gergely. A főpolgármester szavait a teljes ellenzéki sajtó visszhangozta. Az ellenzék az egyetem létrehozásának finanszírozási konstrukcióját is nehezményezi. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium előterjesztése értelmében ugyanis a Fudan Hungary Egyetemet egy kínai–magyar vagyonkezelő alapítvány hozza létre, illetve tartja fenn. Az alapításhoz szükséges tőkét és a campus építéséhez az ingatlanokat a magyar állam adja, 100 milliárd forinttal szállna be az építkezésbe közvetlenül, míg a maradék több mint 450 milliárdot Kína hitelezné.
Noha az ellenzéki sajtó az adóforintok elfecsérlésével vádolja a kormányt, a finanszírozás módja tökéletesen megfelel a rangos magánegyetemek esetében bevett nemzetközi gyakorlatnak. A New York-i Egyetem abu-dzabi campusa építésének költségeit a helyi kormány állta, a sanghaji ág donora Sanghaj városa volt, az Északnyugati Egyetem (Northwestern University) katari campusát pedig egy helyi állami alapítvány építette. Az alku mindenhol ugyanaz: a nagy múltú és akadémiai reputációjú intézmény a nevét adja, garantálja az oktatás minőségét, ezáltal lehetőséget kínál a helyi fiataloknak nemzetközileg is versenyképes diploma megszerzésére. A befogadó ország vagy város pedig cserébe elszállásolja az intézményt. A külföldi egyetemek a helyi tudományos életnek is hasznot hajtanak: a nemzetközi oktatói gárda új ismereteket és kapcsolatrendszert hoz, az oktatás nyelvén (jellemzően angolul) előadni tudó, versenyképes helyi oktatók pedig jól fizető, nagy presztízzsel járó munkalehetőséghez jutnak.
Természetesen a nemzetközi gyakorlatban számos finanszírozási forma létezik. Ami általános, hogy a szponzor a pénzének köszönhetően az irányításért felügyelő kuratóriumba ültetett emberein keresztül mindig befolyással van az intézmény működésére. Az összesen 550 milliárdos támogatással a magyar kormány tehát azért is fizet, hogy a hazánkban tevékenykedő egyetem véletlenül se szolgálhasson idegen érdekeket.”