Az emberiség egész létmódjának kell megváltoznia, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát.
„David Attenborough, a világhírű természettudós új dokumentumfilmmel jelentkezett, amely a The Year Earth Changed (Az év, amikor megváltozott a Föld) címet kapta. Filmjében azt mutatja be, hogy a koronavírus-járvány okozta lezárások és korlátozások milyen hatással voltak a környezetre és az élővilágra.
(...)
Az évi egyszázalékos növekedés azt jelenti, hogy hetven év alatt megy végbe a megkétszereződés, ami elég szerénynek látszik. Ám ez azt jelenti, hogy hétszáz év alatt ezerszeres a növekedés, 3500 év alatt pedig a tíz tizenötödik hatványa ezerbillió embert jelentene, vagyis a Föld minden négyzetcentiméterén egytucatnyi embernek kellene szorongania. Ha pedig az évi háromszázalékos gazdasági teljesítményt vetítjük ki 3500 évre, akkor az nagyjából akkora össznövekedés, mint amennyi atomból áll az egész Föld.
Vagyis ha Egyiptom évi három százalékkal növekedett volna, akkor a naprendszer minden energiája és anyagmennyisége sem lett volna elégséges ahhoz, hogy működni tudjon. Tehát az ősi Egyiptom úgy volt képes évezredeken át méltóságteljes, elegáns, gazdag és kifinomult kultúrát fenntartani, hogy sem népességnövekedés, sem gazdasági növekedés nem volt értelmezhető ebben az elképesztően magas szintű rendben. A nyugatias modernitás ma fennálló, a rendezetlenség, a teljes felbomlás, a káosz felé vezető önfelszámoló rendszerének sem lesz más választása: vagy önkorrekciók egész során át »visszaépíti« a rendet, vagy megsemmisül.
És hogy e nagy drámai feszültséget kicsit oldani próbáljam, itt van a végén egy személyes élmény. Mi tagadás, én a Föld napján születtem, így ma lettem hetvenéves. Amikor az egyik kisunokám óvodás lett, és a Föld napján virágokat ültettünk az óvoda kertjében, hirtelen rádöbbenve a nagy összefüggésre, azt mondta, de jó, akkor, nagyapa, te egyidős vagy a Földdel. Hát, válaszoltam neki, egy kicsit fiatalabb vagyok, de igazad van, kicsi unokám, az én koromban az a pár milliárd év már nem oszt, nem szoroz. Hát így lettem én egyidős a Földdel.
Isten éltesse a Földünket!”
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„Ültessünk, hogy élhessünk!" címmel indított országos faültetési programsorozatot a KDNP.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
