Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Fekete-Győrék folytatnák a baloldali kormányok külföldi példákat majmoló gyakorlatát.
„Az ellenzéki képviselő- és miniszterelnökjelölti válogatás közepette kevés szó esik az ellenzék programjáról. Interjúkban és Facebook-bejegyzésekben történnek ugyan utalások arra, hogy ki mit tenne egy esetleges kormányváltás után, ezek azonban programnak alig nevezhető intézkedéstöredékek, amelyek általában arról szólnak, hogy az ellenzéki politikusok vágyott hatalomra kerülésük esetén hogyan élnék ki a tizenkét év sikeres jobboldali kormányzás alatt kialakult frusztrációjukat.
A pártok többségénél nincs is szükség semmilyen programra ahhoz, hogy el tudjuk képzelni, mi várható esetleges kormányra kerülésük esetén. Az MSZP-nek (a DK-val együtt) összesen tizenkét éve volt, amikor bizonyíthatta kormányzati rátermettségét – az eredményt ismerjük. Gyurcsány Ferenc kormányzati teljesítményét szintén. A Párbeszéd a maga egy százalékával nem oszt, nem szoroz, ahogyan Márki-Zay Péter hasonló politikai súllyal bíró Mindenki Magyarországa Mozgalma sem. A Jobbik hiába is prezentálna bármilyen programot, mivel pár év alatt a jobbszéltől a balszélig bejárta a teljes politikai palettát, bármit mondanának, úgysem lehetne komolyan venni. Program nélkül is lehet tehát sejteni, hogy kitől mire számíthatunk.
Más kérdés a Momentum, amely azt sugallja magáról, hogy olyan fiatalok csoportosulása, akik egyrészt bírnak azzal az intellektuális erővel, ami egy ország kormányzásához szükséges, másrészt új generációként valami teljesen újat hoznának a magyar politikába, kormányra kerülésük esetén meghaladnák a hagyományos ideológiai megosztottságot, és »új Magyarországot« építenének, aminek semmi köze sincsen sem az 1990 előtti, sem az 1990 és 2020 közötti Magyarországhoz. Ennek hitelességét persze erősen gyengíti az a tény, hogy összeálltak az 1990 előtti, valamint az 1990 és 2020 közötti baloldallal, de ettől függetlenül érdemes a mondanivalójukat is megvizsgálni: valóban újat hoznának-e a magyar politikába? Ennek vizsgálatát azon program alapján végezzük el, amelyet Fekete-Győr András miniszterelnök-jelölti megnevezésével egy időben tettek közzé. Igaz, hogy ez a program egy mindössze kilenc pontból álló, alig féloldalas iromány, de csak ez áll rendelkezésünkre. A közelmúltban nagy hírveréssel beharangozott Új rendszerváltás program ugyanis valójában nem létezik.”