Hadházy Ákos a minap választási esélylatolgatásba kezdett a Facebook-oldalán, és mint ilyenkor az már lenni szokott, eléggé súlyos fenyegetés kerekedett ki a dologból végül.
„Mindannyian békét szeretnénk” – olvashatjuk az ominózus bejegyzésben –, de úgy tűnik, „nem fogjuk megúszni, hogy ezért a békéért VALÓBAN megharcoljunk”; egy '22-es vereség után többé „nem lesz elég a szelíd szónoklat”.
Az eszmefuttatás lényege tehát nagyjából az, hogy ha nem jönne össze a kormányváltás 2022-ben demokratikus úton, könnyű kis szavazólapok mentén csicseregve halkan,
akkor majd összejön picit kevésbé demokratikusan, tagbaszakadt nílusi krokodilokkal.
Aranyos dolog ugyanis a demokráciának az intézménye, fidesznyik zsákfalvak mentális éjjeléből eldönteni az energiaszektort puszta kézzel (milyen színű légyen Mészáros Lölő okkersárga csokornyakkendője nyolc hónapja kedden? – Wass Albertes alsógatyába öltözött ollóköszörűsök oltsanak be minket oltópontjainkon, vagy jó lesz Szent Imrésben? – ó, mondd, szereted a csocsit igazán?), duplakörte mellől, szóval tényleg cuki, de azért mindennek van határa.
Mármost a határt – amelyen túl már a buflák krokodilok laknak – ákosi értelemben véve nyilván az jelenti, hogy nem mi nyerünk.
Az egy iszonyú komoly határ, a nem nyerés, szinte limesnek mondanám – élő ember és szelíd szónoklat nem léphet át rajta józan öntudattal, úgyhogy kicsit felfüggesztjük a demokráciát az ilyen sötét esetekben, de tényleg csak arra az időre, míg alaposan pofán vágjuk az ellenoldali öltönyösöket, szépen, egyesével haladva tiszta békeszeretetből, pár hét alatt megvan az egész, max. néhány hónap, ha nagyon kopik a flex az Origónál, némi kis népjóléti vérpermetbe még senki se halt bele, meg hát erős vár a mi demokráciánk, erősnek építettük, simán kibírja, hogy alkalomadtán elképesztő magasságokból szarjunk a fejére. Szappan is van a világon; tudom, mert azt is mi találtuk ki.
Az emberben persze felmerülhet ama jámbor kérdés, hogy vajon mit csinálnának Ákosék, miután szigorúan univerzális emberi jogilag
széjjelverték az alig pár nappal korábban demokratikusan megválasztott magyar kormányt Wartburg-féltengellyel.
Most nem a lelkiismeretre célzok, azt amúgy is csak a hataloméhes papok találták ki a pedofíliával meg az animált állatpornóval együtt 1184 húsvétjának vigíliáján, hanem hogy tényleg, mit kezdenek majd? Rónai Egon súlyosan leereszti homlokát az Egyenes Beszéd végén, átadja a szót Jakupcsek Gabriellának, eddig abszolút érzem; ezt követően Gabi szintén leereszti, talán a fejét is megcsóválja kissé, aztán a mellette doromboló háromlábú kutyus, Fifi is megcsóválja és leereszti. Nehéz ügy, nehéz ügy.