Ugyan Donald Trump elnökségének már vége van, de az Egyesült Államok közvéleményét továbbra is élénken foglalkoztatja a Washington és Peking közötti rivalizálás – és persze az is, hogy kinek van esélye végül felülkerekedni. Sokan optimisták, de azért olyanok is vannak, akik szerint közel sem biztos, hogy az Egyesült Államok nyeri meg ezt a versengést.
Az utóbbiak közé tartozik Bill Maher is, aki az amerikai HBO Real Time with Bill Maher című heti politikai talkshowját vezeti. Maher önmagát egy józan liberálisnak tartja, aki kritikus a politikai korrektséggel szemben. A Real Time egy viszonylag elismert műsor, főleg azért, mert nem kifejezetten a trashtartalmak közvetítésére utazik. Mindettől függetlenül persze volt már niggerezés és Milo Yiannopoulos is a Real Timeban; most pedig azért került a figyelem középpontjába a műsor, mert az egyik adásban az egyébként történész végzettségű Maher azt pedzegette, hogy
az Egyesült Államok már most elveszítette a versenyt a távol-keleti nagyhatalommal szemben.
„Tudják, kiket nem érdekel, hogy Dr. Seuss valamelyik könyvében sztereotipikusan ábrázolnak egy kínait?” – teszi fel a kérdést nyitómonológjában Maher arra utalva, hogy nemrégiben már a népszerű gyerekkönyvírót is rasszistának minősítették. „Kínát. Mind a 1,4 milliárdan leszarják… Mert nem egy buta nép” – vonja le a következtetést Maher.
Szerinte épp az amerikaiak viszont buták, mert folyamatosan egymást gyepálják ahelyett, hogy a kínaiakkal foglalkoznának. Bezzeg a kínaiak: „Mindannyian tudjuk, hogy Kína csinál rossz dolgokat. Megszegik a hongkongi autonómiáról tett ígéreteiket, lágerekbe zárják az ujgurokat, büntetik a véleménykülönbségeket, és mi nem akarjuk ezt; de muszáj lennie valahol egy középútnak a mindent előíró, tekintélyelvű kormány és a semmire sem képes képviseleti kormány között.”
Maher Kína vs Amerika monológja
Bill Maher ezután Kínát dicsérve sorolja: sorra épülnek a városok, dominálnak az 5G-piacon, 40 ezer kilométernyi nagysebességű vasút épült (miközben az USA-ban egy kilométer sincs), dübörög a középosztályosítás, és így tovább, és így tovább.
Eközben Amerikában „a fél ország végtelen woke-sági versenyben van és azon vitatkozik, hogy Krumplifej úrnak van-e pöcse; az ország másik fele meg azt hiszi, hogy meg kell állítanunk a gyíkembereket, mert megeszik a csecsemőket” – hangzik Maher velős társadalomkritikája.