Az Európai Unió esete a balkáni térképekkel

„Jó tudni ezt a térségbe látogató turistáknak is, de talán még hasznosabb ismeret a politikusok számára. Különösen, ha az Európai Unió megbízásából, annak meghatalmazottjaként tevékenykednek ott.

Miroslav Lajčák nem nevezhető kezdőnek sem a diplomáciában, sem pedig a geopolitikában. Az 58 éves Moszkvában végzett diplomata 2012-2020 között nyolc évig szolgált Szlovákia külügyminisztereként a Fico-, majd a Pellegrini-kormányban. Külügyminisztersége alatt 2017-2018-ban az ENSZ Közgyűlésének elnöke, majd 2019-ben az EBESZ társelnöke. Lajčák nemcsak gyakorlott és tapasztalt diplomata, de a balkáni térségnek is kiváló ismerője. Külügyminisztersége előtt egyszer már 2007-2009 között bizonyíthatta képességeit az Európai Unió bosznia-hercegovinai főképviselőjeként, ezt megelőzően pedig Javier Solana, az Európai Unió akkori külügyi főképviselője megbízásából felügyelte a montenegrói függetlenségi népszavazás szabályosságát 2005-ben.

Tanult, széles körű ismeretekkel rendelkező és nagyon tapasztalt, mindenki által elismert külpolitikusról van szó. Éppen ezért tűnhet első pillantásra meghökkentőnek az a politikai botrány, amibe most keveredett.

Lajčák lassan egy éve, 2020 áprilisától az Európai Unió Tanácsa által kinevezett főképviselője lett a Szerbia és Kosovo között zajló tárgyalásoknak. A Szerbia és Kosovo közötti viszony kényes természetéből adódóan ez egyike a legtöbb tapasztalatot igénylő vállalkozásoknak az európai külpolitikában. A botrány akkor tört ki, amikor Lajčák egy twitter-bejegyzésében betekintést nyerhettünk irodájába, ahol a háta mögött fellógatott térképen az éles szeműek észrevették, hogy Kosovo Szerbia nemzetközi határain belül, azaz Szerbia részeként szerepel. Az első felfedezést hamarosan követte az újabb. Ezúttal egy elemző cégnek adott interjúja során jelent meg a háttérben ugyanaz, az egyesek által kifogásolt térkép.”