„Harminc esztendeje született meg a történelmi jelentőségű megállapodás három közép-európai ország együttműködéséről. Visegrádon írták alá, azon a történelmi helyen, ahol 1335-ben a cseh, a lengyel és a magyar király tanácskozott közös geopolitikai és gazdasági érdekeink összehangolásáról. Jó hetedfél évszázad múltán sem változott alapvetően Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország geopolitikai helyzete középkori feudális királyságainkéhoz képest.
1991-ben a kommunista diktatúrából politikailag már kivetkőzve, a szovjet birodalom kivonulása után, egyáltalán nem irigylésre méltó gazdasági körülmények között kellett keresni a stabilitás és a továbblépés lehetőségeit, kapcsolataink újjáalakítását a Nyugattal, amikor gyakorlatilag megszűnt a kétpólusú világrendszer. A történelmi átmenet meghatározó személyiségei – Václav Havel, Lech Wałęsa és Antall József – jegyezték a megállapodást, új utat nyitva az egymásrautaltság, a sorsközösség fölismerésével, annak tudatában, hogy közös érdekeink előbbre valók, mint ami elválaszt bennünket.
Érdemes azonban az évforduló okán röviden arra is visszatekinteni, hogy milyen hazai és nemzetközi előzményei volt a visegrádi gondolatnak, ha úgy tetszik, Közép-Európa újrafelfedezésének.”