„Dráma van már megint: egy unatkozó balliberális író-blogger beleolvasott az új nemzeti alaptanterv »családi életre nevelés« témakörének kerettantervébe, ahol egészen elképesztő kifejezésekre bukkant – úgymint »termékenységtudatosság«, »az alá- és fölérendeltség fogalma«, sőt, (18 éves korra) »képesség az önkontrollra«. A sok-sok fura, mélykatolikus csengésű szókapcsolaton elborzadva rögvest kiposztolta világfájdalmát a HVG-re, miszerint »józan ésszel elképzelhetetlen«, hogy a XXI. század Európájában egy efféle tananyag »bármilyen szinten is elfogadható legyen«, hozzátéve egy különös logikai fordulattal (melynek görögös neve »demagógia«), hogy lassan talán már a katedrákhoz se engednek egyedülálló vagy elvált tanárokat.
Az internet felvilágosult népének (köztük állítólagosan csúcsértelmiségi íróknak) persze több se kellett: rémüldözve osztogatták a »hírt«, hozzáköltve a maguk frusztrációit, hogy a folyamat végén egy merő diktatúrázás és nácizás legyen a dologból. Amin alapvetően nem kellene fennakadnunk, hisz ez a megszokott ügymenet – amikor azonban diákok százait nevelő pedagógusok és negyvenes értelmiségi családanyák kérdezgetik vicceskedve a kommentszekcióban, hogy mi a #@% az a »termékenységtudatosság«, és hogy jöhet egyáltalán szóba mai korunkban az »alá- és fölérendeltség«, az önmagában ékes bizonyíték arra, hogy erre a (külön tantárgynak nem minősülő) tananyagra égetően szükség van. (...)