Ács Dániel cikke után a virológusok mögé felzárkóztak a családfa-kutatók, akik azonnal megállapították, hogy nyilván ez a Megadja annak a Megadjának a rokona.
Nos, ha Bauer Megadja lennék, valami ilyesmit írnék:
„»Idén lenne 102 éves a nagyapám, Ferenc. Nagyon sok rosszat mondanak róla, pedig nagyon kedves ember volt. Marika néninek, a XII. kerület egyik legszegényebb özvegyének mindig tett félre a legfinomabb fűszerekből. Ezeket ingyen adta, a saját kontójára. Családszerető, melegszívű ember volt, aki sose bántott másokat, még a hangját sem emelte föl! A szegények gyámolítója volt, ezért is lépett be a Nyilas Pártba, amit valódi proletár pártnak tartott. Ez valóban sajnálatos tévedése volt. Nyilas keretlegényként tartják számon. Mint annyi minden, ez is féligazság: annyi igaz belőle, hogy a Városmajor utcában található nyilas házban rendszeres látogató volt, és vett részt kihallgatásokon, de sosem bántott senkit – sőt, mint vallomásában el is mondta, ő igyekezett visszafogni a tomboló Kun Andrást! Szökése után Kun András zabigyerekével békésen üzemeltettek egy ügyvédi irodát Buxtonban, Ausztráliában. Huszadik századi magyar sors volt az ő sorsa is«.”
Szóval hol kell keresni a nyilas Megadják utódait? Elrontom a mókát: nem itt.
Persze itt nem Tóthokról és Kovácsokról van szó, mégis el kell keserítenem a 444 felbujtóit és a csahosokat: a nyilas Megadják egyikéhez sincs semmiféle közöm. Igazán sajnálom! (Akkor lehetne közöm hozzájuk, ha a szökésben lévő Megadja Ferenc házasságon kívül született gyereke, akivel elindultak a határ felé, kb. 6-7 évesen szült az ország másik végében és vitte magával a nevet is. Bár a liberális és árjamatekban bármire nyílik lehetőség, ki tudja?)
Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a legújabb liberális Nürnbergi törvények értelmében mindkét nagyszülőnek morálisan tisztának kell lennie. Van igazolásom, tisztelt liberális/szocialista/nemzetiszocialista népbíróság: egyik nagyszülőm sem volt sem nyilas, sem kommunista (igen, párttag sem, a mostani állítások ellenére ez is megoldható volt és nem volt kötelező). Szóval sajnálatos módon semmi izgalom – bár tegyük hozzá, hogy azzal, ha volna kommunista, semmi baj nem lenne, sőt! Ha lett volna magas rangú pártfunci, ÁVH-s tiszt vagy pártállami lapfőszerkesztő nagyszülőm, akkor lehetnék megbecsült ojrópéer politikus, üzletember, vagy függetlenobjektív újságíró is. Példának okáért a 444-nél.