Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a legújabb liberális Nürnbergi törvények értelmében mindkét nagyszülőnek morálisan tisztának kell lennie. Van igazolásom, tisztelt liberális/szocialista/nemzetiszocialista népbíróság: egyik nagyszülőm sem volt sem nyilas, sem kommunista (igen, párttag sem, a mostani állítások ellenére ez is megoldható volt és nem volt kötelező). Szóval sajnálatos módon semmi izgalom – bár tegyük hozzá, hogy azzal, ha volna kommunista, semmi baj nem lenne, sőt! Ha lett volna magas rangú pártfunci, ÁVH-s tiszt vagy pártállami lapfőszerkesztő nagyszülőm, akkor lehetnék megbecsült ojrópéer politikus, üzletember, vagy függetlenobjektív újságíró is. Példának okáért a 444-nél.
Sajnos semmi hasonlót nem tudok felmutatni. Pedig még szadeszosok is voltak szüleim a rendszerváltás idején, de nem igazi a buli ÁVH-s nagypapák nélkül, a fene megette.
Lássuk akkor a miértet. Vagyis miért szentel Ács külön cikket egy Megadja nevű nyilasnak? Írhatott volna portrét a kerületführer Kun Andrásról is, vagy a Bokor-testvérekről. Azt a szószt felejtsük el, hogy azért, mert kalandos története volt. A többi is épp elég kalandos, ha körömtépkedős, terhes nőket püfölő elmebetegekről szeretnénk olvasni a nyilas pártszolgálatosoktól az ÁVH-sokig.
Elsősorban az egész 444-es turul-szobros habverés arról szól, hogy Ács Danika nem tudott belekötni Pokorni Zoltán polgármesterbe parkolás-ügyben, ezért bosszúból keresett egy másik ügyet. (De nála legalább találtak egy nyilas nagypapát!) A kutyát nem érdekli már a szobor, az egész ügy such 2000-es évek, so értelmiségi. Ungváry Krisztiánnak még egy alkalom, hogy beszéljen a kamerába, és ennyi. Másodsorban pedig ilyen ritka névnél a puszta névegyezés elég ahhoz, hogy a munka lényegi részét a mob végezze el, és ezt Ács nagyon jól tudja. Nem kell neki állítania semmit. Különösebb tanulsága a szokásoson kívül nincs az ügynek azon kívül, hogy a haladó sajtómunkás alapjáraton is hernyógörény.
Ha pedig még el is hisszük, hogy ezt a csillogó szemű független-objektív újságírót (Cc Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal) a politikai morál motiválja, akkor teljesen értelmetlen ilyen távol keresgélni bármit, hiszen a közvetlen közelében minden van: a pártállami diktatúra haszonélvezői (Gyurcsány Ferenc jut hirtelen eszünkbe, de szívesen soroljuk a média szereplőit is, ha szükséges, a szerzőhöz egész közel is találhatunk ilyet!), »tetűcsúszdázó« és »judapestező« jelöltek, zsidólistázó jólfésült diplomaták, és a »Mocskos zsidók« c. völkisch dalocskát anno a Turul-szobor körül éneklő haladó bázis.