Nagy Testvér Washingtonban

„Először nem akartam hinni a szememnek. A New York Times kommentátora lelkesen támogatja a Biden-kormányzat »számos szakértőjének« azt az indítványát, hogy nevezzenek ki »valóságfelelőst« (sőt, az eredetiben a »valóságcár« kifejezés szerepel, habár szintén idézőjelben) és egész csapatot rendeljenek hozzá. A valóságfelelősre pedig a jelek szerint azért van szükség, hogy ellensúlyozni lehessen az elkeseredett konzervatív ügynökök dezinformációs kampányát. A kommentátor elismeri, hogy az igény, miszerint valakinek joga legyen eldönteni, mi valóságos és mi nem, »kissé disztópikusan hangzik«, csakhogy mégis legitimnek minősítik, mert az Egyesült Államokat »a dezinformáció és a hazai eredetű szélsőségesség« veszélye fenyegeti. A valóságcár trónra ültetését sürgető szakértők végül is nyíltan felruházandónak tartják a kormányt annak jogával, hogy eldöntse, mi igaz és mi nem. Reményeik szerint a valóságcsapat »a valóságválságra adandó kormányzati válasz lándzsájának hegyévé válhat!«

Lándzsájának hegyévé? Vajon még milyen fegyvereket szükséges bevetni a valóság ellenőrzésének céljából? A New York Times nem áll egyedül azzal a követelésével, hogy a kormány tevékenyebben igyekezzék meghatározni, mi tekintendő igazságnak. Legutóbb a New York-i Egyetem keretében működő és Leonard Stein üzletember nevét viselő Üzleti Tanulmányok és Emberi Jogok Központja hozott nyilvánosságra riadalmat kiváltó jelentést arról, hogy konzervatív amerikaiak milliói úgymond torz képet alkotnak maguknak a valóságról. A valóság a Stern Központ-féle értelmezés szerint konzervatívok milliói hiszik azt tévesen, hogy az internetes platformok pártos elfogultságból tiltják le oldalaikról az ő nézeteiket. Hogy pedig ez a nézet ne terjedhessen akadálytalanul, a jelentés szerzői felszólítják a kormányt: hozzon létre egy »új Digitális Szabályozó Hivatalt«. A kormányhivatal nyilván újabb hegy a lándzsán, amellyel majd el kell találni az olyanokat, akik szerint az internetes óriáscégek hátrányos megkülönböztetéssel sújtják a politikai jobboldalt. (...)

Mióta csak a modern médiavilág egyáltalán létezik, az elfogultság bírálata mindig is a kulturális élet mindennapi, semmi feltűnést nem keltő jelensége volt. Most azonban a valóságfelelős-jelöltek az effajta kritikát »hazug narratívának«, valamint a megtévesztést célzó »politikai információ iskolapéldájának« bélyegzik. Márpedig, ha egyszer a média elfogultságának bírálatát rosszindulatú dezinformációnak minősítik és így is kezelik, akkor csak idő kérdése, mikor válik üldözendővé.

A dezinformáció elleni kampány egyik célja az, hogy legitimálja és normává nyilvánítsa a médiatartalmak fölötti ellenőrzést. A média semlegességének abszurd és régen lejáratott gondolatát hangoztatva igyekszik lejáratni azokat, akik más véleménnyel vannak a social media oldalak magatartásáról. De a mögötte megbúvó törekvés az internetes óriáscégek hírnevének védelménél jóval messzebbre tekint. Ahhoz ugyanis nem lenne szükség olyan kormányhivatal felállítására, amely az igazság és a valóság tévedhetetlen forrásául szolgál. A New York Times-ban idézett szakértők egyike azt is javasolja, hogy a Biden-kormányzat hozza létre az Igazság Bizottságát. Ha aztán majd valaki kétségbe vonná a kormányzat igazságbizottságának elfogulatlanságát, az alighanem megkaphatja, hogy veszedelmes, szélsőséges alak, aki dezinformációval kereskedik.”