Kvótaszocializmus

„Bármilyen csábító is a lehetőség, hogy Rachel Levine-ról írjunk cikket, nem fogunk. Éspedig azért nem, mert Rachel Le­vine, az Egyesült Államok történetének első transznemű egészségügyiminiszter-helyettese számunkra nem eléggé érdekes személy.

Hogy mi van a lába között, szoprán avagy basszus hangon beszél-e majd a nyitottságról, és hogy pusztán egy női parókás férfinak néz ki, vagy kezdjünk tudományos blablába, hogy a tízezer nem közül ő most éppen micsoda, lényegtelen. Az igazi kérdés itt az, hogy az újdonsült amerikai elnöknek miért azzal kellett kezdenie első hivatali napján, hogy ezt a furcsa embert, aki nem tudja eldönteni, hogy fiú-e vagy lány, kinevezze.

Nos, a megoldás kulcsa a kvótarendszer, az épülő amerikai szocializmus legújabb vívmánya.

A kvóta, miszerint az állam megmondja, hogy a különböző adottságú embereket milyen arányban kell előnyben vagy éppen hátrányban részesíteni, nyilvánvalóan összeférhetetlen az úgynevezett demokratikus jogelvekkel. Mi, európaiak, akik az Egyesült Államokkal összehasonlítva átéltünk már súlyos történelmi traumákat, pontosan tudjuk, milyen az, amikor vallás, származás, nemzetiség szerint csoportosítják, adják össze és vonják ki az állam polgárait. Amikor egyesektől megvonják, másoknak két kézzel szórják a lehetőségeket. Amikor zsidó, német vagy éppen magyar származása miatt, mondjuk, egy színész nem léphet színpadra, a boltos nem árulhat, a paraszt nem szánthat többé a saját földjén, akkor a következő lépés, hogy az illetőnek bujkálnia, menekülnie kell.”