Kormányzati durca

„Mára a durca általános vezetői magatartássá vált. Hiszen a lelküket teszik ki értünk, még karácsony és szilveszter táján is sokszáz milliárd eltüntetésén fáradoztak, míg mi léhán ünnepeltünk a karanténban. És mi a hála? Semmi. Külföldi barátaik gyérülnek, Trump megbukott, Lukasenka bajban, Putyint is vegzálják egy bagatell mérgezésért. A kormány lassan saját népében sem bízhat. Kígyót melengetett a keblén. Ahogy a Himnuszban: »Hányszor támadt tenfiad/ Szép hazám, kebledre«. Hát most dettó. Tenfi és tenlány fölös számban kokettál az ellenzéki listával. A szilveszteri árusoknál kapós volt a Müller Cecília-álarc és a szívószálon lefelé kapaszkodó cuki kis Szájerke.

Nem csoda, hogy a kormány truccol. Karácsonyi anzikszok helyett sértődött válaszokat küldözget a négy égtáj felé. Orbán levélben oktatja ki pártcsaládja frakcióvezetőjét, aki »bennünket okol, amiért nem teljesültek az EB elnöki székét megcélzó ambíciói«, és rossz barátokkal flörtöl: »jöjjenek a szociáldemokraták, aztán a baloldali liberálisok, hamarosan a zöldek és ki tudja, hol a vége. Hiába, a lejtőn nem lehet megállni.« Hát tényleg. A zöldek, annál már valóban nincs lejjebb.

A vagdalkozásba eddig nem bocsátkozó (elég neki Matolcsyval kínlódni) pénzügyminiszter is kénytelen morcoskodni picit. Kiosztotta Surányi Györgyöt, mert az bírálni merte a gazdasági válság kezelését: »A DK-Momentum szintű érveket hagyja azokra, akik … a gazdasági visszaesésnél a politikai hasznukat keresik«.

Schmidt Mária a kormánykritikus interjút adó Kis Jánosnak válaszolt: »arrogáns és nyilvánvaló otrombaságra vetemedik«, »a CEU elefántcsonttornyából nem lát ki«. A méltatlankodás szemléletes hasonlatokra inspirálja: Kis érvelése »olyan színvonaltalan. Olyan lapos. Mint a tevef…s.« A tevefosban az egyik betű illedelmes kipontozása az úri modor és az erkölcsi felsőbbrendűség cáfolhatatlan bizonyítéka. Kis, sehol se vagy!”