Mindent újra kell gondolni, tehát paradigmaváltások sora fog következni.
„Egyik kötetében illúziókergetésnek nevezte Magyarország és Románia együtt gondolkodási kísérleteit. Jelenleg milyennek látja a két ország viszonyát?
Továbbra is fenntartom, nemzetépítés terén a románok azért sikeresebbek, mint mi, mert a francia nemzetállami séma megvalósításának jobbak Romániában a feltételei. Eredményességükbe öröklött politikacsinálási képességük is belejátszik, én ezt fanariotizmusnak nevezem. Ami jelenleg napi szinten történik, arra már nincs rálátásom, de azt pontosan érzékelem, hogy továbbra sem tudnak kilépni a húzd meg, ereszd meg hintapolitikából, amely 1856 óta kísértetiesen hatékony. A továbbiakban minden attól függ, kényszerül-e módosulásra az amerikai geostratégia. Mert amíg Deveseluban, Konstancán, Aranyosgyéresen és Temesvár környékén amerikai támaszpontok vannak, addig a magyar politikai érdekérvényesítés Romániában túl sokat nem remélhet. Miért is kellene a román stratégáknak bármit is módosítaniuk, ha 1918-ban kifogták a kedvező szelet, és száz év alatt az következett be, amit ők akartak?
Ebben a »szélben« milyennek látja Európa jövőjét, és milyennek Magyarországét?
A koronavírus-járvány miatt mindent újra kell gondolni, tehát paradigmaváltások sora fog következni. Az biztos, hogy ekkora zűrzavar 1918 óta nem uralkodott a világban. Két tábor alakult ki, és nincs köztük átjárás. Vannak a globalizmus képviselői, akik nemzetek feletti világkormányt, amorf társadalmakat akarnak, és vannak a szuverenisták, köztük mi, magyarok, akik továbbra is nemzetállamokban gondolkodnak. A két ellentétes világlátás nehezen találna közös pontot. Hogy ebből az ellentétből hogyan jövünk majd ki, csak a Jóisten tudja. Némi reményt adhat, hogy nem lehet mindig balszerencsénk, de arra sem számíthatunk, hogy megússzuk ép bőrrel.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
A szegedi Háborúellenes Gyűlés után Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai kutatási igazgatója a helyszínről értékelték a nap tanulságait.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
