Ez a modern liberális valóság, amiben a kivételeket akarják szabállyá formálni.
„Azok, akik most a leghangosabban sírnak, hogy nincsenek Magyarországon európai értékek (jelentsen ez bármit is), meg hogy sértik a melegjogokat, akiknek most majd nem lehet gyerekük (teszem hozzá nem emiatt), na, ők azok, akik a mindennapokban azt akarják bemesélni a nőknek, hogy a gyerek csak nyűg, akadály és lemondás. Majd hangsúlyozzák, hogy nem kell kétségbeesni, ha »baleset történik«, hiszen akkor mehetnek abortuszra annyiszor, amennyiszer csak akarnak. Ezzel persze a tenyerüket összefirkálóknak, a nagy emberbarátoknak, jogvédőknek és az Alaptörvény miatt most jajveszékelőknek már semmi bajuk sincsen, nem igaz?
Persze, sok szörnyűség van a világban, de ezek megint a kivételek, és nem pedig a szabályok. Egyedi, fájdalmas és elborzasztó esetekből tanulni lehet, de nem ezek azok, amik alapján döntéseket hozunk. Nem ez a jellemző, hanem ezek a kirívó esetek. Ezért is mutatják be őket olyan nagy részletességgel. Na meg azért, mert arra roppant alkalmasak, hogy érzékenyítsék a társadalmat, és elhitessék vele, hogy a családon belüli erőszak meg a heteroszexuális elnyomás az mindennapos, sőt törvényszerű. Itt az ideje annak, hogy kimondjuk, hogy nem, ez nem az. Itt az ideje, hogy a normalitást folyamatosan ütlegelőktől ne kérjünk bocsánatot, hanem a sarkunkra álljunk, és megállítsuk a romboló, széthúzó, az embereket önző, képmutató fogyasztógépekként kezelő, a közösséget és a legszentebb egységet pusztító propagandájukat. Nem fogjuk feladni a nemzetünket egy önmagát meghaladó, kiüresedett, agyament ideológia és nemzetgyilkos eszme kedvéért.
Soros Györgyöt idézve: »Abnormális időkben a normális szabályok nem működnek.« Ő már csak tudja, és jól tudják ezt a globalisták is. Éppen ezért szükséges, hogy végre a normális világ szabályait megvédjük, ezzel megakadályozva a kivételek szabállyá formálását, az alapok elpusztítását és az abnormalitás terjedését.”