Mi történik Kárpátalján?

Írta: Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségkutató Intézetének főmunkatársa

A magyar–ukrán kapcsolatoknak az Ukrajna függetlenedése (1991) óta eltelt harminc évben három valódi mélypontja volt, azaz a történések túlmentek azokon a kereteken, amelyek egy barátságossági viszonyba beleférnek.

Az első 2018 őszén egy beregszászi magyar konzul kitiltása, és a reciprocitás elve alapján egy budapesti ukrán konzul hazaküldése. A formális okot egy titokban készült video kiszivárgás szolgáltatta, amely a konzulátus területén, az új magyar állampolgárok eskütétele során készült. Ukrajna nem ismeri el a többes állampolgárságot, a felvételt bizonyítéknak tekintette arra nézve, hogy állampolgárai jogtalanul – az ukrán állampolgárságról való lemondás nélkül – veszik fel egy másik ország állampolgárságát. Az 1961-es Bécsi Egyezmény kimondja, hogy a diplomata köteles betartani a fogadó állam jogszabályait, ugyanakkor garantálja a diplomata kiváltságait és mentességeit, amely alapján a diplomata teljes mértékben mentes a fogadó állam büntető joghatósága alól. A fogadó állam ugyanakkor indoklás nélkül nem kívánatos személynek nyilváníthatja vagy kiutasíthatja a diplomatát. A kiutasított diplomata – ebben az esetben a beregszászi konzul – nem feltétlenül részese a konfliktusnak, hanem egy képviselője a fogadó országgal konfliktusos viszonyba került országnak, így a diplomáciai személyzet bármelyik tagja kiutasítható, mint ahogy a reciprocitás elve alapján egy a konfliktusban semmilyen módon nem érintett diplomata kerül szintén hazaküldésre.

A második eset 2020 ősze, amikor az októberi ukrajnai önkormányzati választások nyomán Ukrajna sérelmezte, hogy a magyar kormány magas rangú képviselői a választási kampány időszakában is a helyszínen, azaz Kárpátalján agitáltak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselői mellett. Az agitációt az merítette ki, hogy nyilvános megszólalásaik során arra kérték a választópolgárokat, hogy a szervezet képviselőire adják voksukat. Ugyanebből az okból már volt konfliktus a 2019 nyarán megtartott előrehozott parlamenti választások kapcsán. Az akkor hatályos, a parlamenti képviselők megválasztásáról szóló, többszörösen módosított 2011. évi 4061-VI. sz. törvény 74. cikke szerint nem vehetnek részt az agitációban külföldiek – sem direkt politikai eseményen, sem olyan kulturális vagy sporteseményen, amely a választásokban részt vevő szubjektumok (képviselőjelölt vagy párt) támogatására szolgálnak, vagy támogatásukkal valósul meg. A 2020. október 25-i választáskor hatályos, a helyi önkormányzatok megválasztásáról szóló többszörösen módosított 2015. évi 595-VIII. sz. törvény 60. cikke ugyanezt tartalmazza a következő megfogalmazásban: nem vehet részt a választási agitációban olyan személy, aki nem ukrán állampolgár, illetve ukrán állampolgárok sem olyan külföldi tömegtájékoztatási eszközök igénybevételével, amelyek elérhetők Ukrajnában.

Nincs szó azonban a Facebookról – mint ismeretes, az önkormányzati választások napján Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter Facebook-bejegyzésben biztatta a kárpátaljai magyarokat a szavazásra –, sőt, az ukrajnai bíróságok semmilyen ügyben nem fogadják el bizonyítékként a Facebookról eredő információkat.

hogy két magyarországi magasrangú kormányzati tisztségviselőtől megtagadja a beutazást. Ezt maga Dmitro Kuleba külügyminiszter jelentette be, egyiküket körülírva, de nem nevezve meg az érintett személyeket. Ilyen esetben csak a határátlépés megkísérlésekor derül ki az érintett személy számára, hogy fel van függesztve, illetve milyen időtávra a belépése az ország területére.

A harmadik eset 2020. november 30-án számos magyar intézmény épületének és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke magánlakásán tartott házkutatás az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által, melynek honlapján aznap közétett hivatalos tájékoztató szerint a következő ügyekben folyik nyomozás: Magyarország joghatóságának vélhető kiterjesztése Ukrajna egyes területeire; egyes ukrajnai közszereplők közreműködése a szomszédos állam Ukrajna elleni felforgató tevékenysége támogatásában, ami kimerítheti a hazaárulás vádját; Nagy-Magyarország és Kárpátalján a magyar etnikai autonómia propagálása.

Az időzítés miatt sokan arra gondoltak, hogy a szolgálat által tudhatóan három éve folytatott adatgyűjtés aktív szakaszba lépése összefüggésben van az önkormányzati választásokkal. Az önkormányzati választások után még több helyen nem alakultak meg a testületek, folynak a koalíciós tárgyalások többek között a megyei tanácsban, aminek legkésőbb december 3-ig le kell záródnia. A megyei tanácsban az nehezíti a helyzetet, hogy a 64 képviselői helyet 8 politikai erő szerezte meg, többség csak úgy jöhet létre, ha legalább négy párt összefog, s vélhetőleg bármilyen leosztásban a KMKSZ a mérleg nyelve (ahogy az 2015-ben is volt). December elsején számos politikai párt, valamint Olekszij Petrov, a Kárpátalja Megyei Állami Adminisztráció vezetője – akinek kinevezése az államelnök jogköre – korábban maga is hírszerző tiszt, hivatalosan elhatárolódott az SZBU kommandós akciójától.

A politikai szál nem valószínű, a központi politikai hatalom és a helyi politikum sem érdekelt egy ilyen fordulatban.

– a három éve időről-időre nagy visszhangot keltő eljárást csendben lezárni nem tudja, mint ahogy tovább nyújtani se. 

Mi lehet „szeparatizmus”? Egy korábbi példa. Még 2019-ben, a parlamenti választási időszakban Jevhen Bozsok külügyminiszter-helyettes Twitter-bejegyzésben hívta fel az SZBU figyelmét, hogy a KMKSZ „Kárpátalja” című lapjának címoldalán közölt választási térképén a magyar nemzeti lobogó színeivel kiemelve ábrázolták a magyar érdekeltségű három egyéni választókerületet. Az SZBU az ukrán büntetőtörvénykönyv 110. cikkének 2. pontja – Ukrajna területi egységének és sérthetetlenségének megszegése – alapján indított eljárásban megállapította, hogy a fenti ábrázolás „kimerítheti az Ukrajna területi integritása és sérthetetlensége elleni bűncselekmény tényállását”, „szeparatista hangulatot kelthet a magyar nemzetiségi kisebbség körében”, az ábrázolást tartalmazó lap terjesztése pedig az alkotmány szerint Ukrajna területi vagy államhatárának a megváltoztatására irányuló nyílt felhívásnak minősül.

Feltételesen mondva, ha ezt tovább göngyölítették volna abba az irányba, hogy van-e a lap finanszírozásában magyar állami pénz, akkor meg is van találva a külföldről finanszírozott szeparatizmus szála. Ezt több mint komolyan kell venni!