„Beszéljünk arról, amikor Ungváry Rudolf Hitlerhez hasonlította Orbán Viktort, a Magyar Narancs olyan címlappal jelent meg, amelyen a miniszterelnöknek szögesdrótból kerekítettek kefebajszot, a Népszava azt latolgatta, hogy bizonyos mondatokat Orbán vagy a Führer mondott-e, az ellenzéki EP-képviselők Sztálinhoz és Hitlerhez hasonlították magyarország kormányfőjét, Guy Verhofstadt az 1933-as felhatalmazási törvénnyel állította párhuzamba a márciusi koronavírus-törvényt, Márki-Zay Péter Hitlert látta meg Orbánban, Kőszeg Ferenc felgyújtott Parlamentet vizionált Budapestre, Kuncze Gábor Hiter-beszédhez mérte Orbán Viktor szónoklatát, vagy az Alfahír arról értekezett, hogy a Fidesz ellenségképző propagandájának alapjait Hitler írta meg.
Mégis, egyetlen alkalommal sem hallhattuk a hasonlatok után, hogy aki így nyilatkozik meg, az takarodjon a közéletből, de addig is hallgasson, mondjon le, mondassák le, tüntessék el, hátráljanak ki mögüle, soha többet ne szólaljon meg, meggyalázza a történelmet, semmibe veszi a szenvedést és hasonlókat.