Ide jutott a magyar baloldal, hogy jelképesen Schmidt Máriát egy színdarabban bottal verik agyon

Aki jobboldali gondolkodó, annak már az élethez sincs joga? Ez már a Szeretetország előszobája?

Ki-ki megítélheti, hogy a NER rabságában vergődő Magyarország jogállam-e vagy sem.
„Ebben a helyzetben nyilatkozza azt Palkovics László Innovációs és fejlesztési miniszter – aki még egy éven át az egyetemi közvagyonért és az átmenet biztosításáért felelős –, hogy ezek a törvénytelenségben tobzódó események kizárólag az egyetem belügyét képezik, amivel kapcsolatban neki semmi tennivalója nincs. És ebben a helyzetben utasítja el a hallgatók és a tanárok hivatalos kivizsgálást kérő folyamodványát az Oktatási Hivatal anélkül, hogy befogadná azt a több száz oldalas dokumentációt, amely bizonyítja, hogy az egyetemen az oktatás zavartalanul, az akkreditált szakok előre eltervezett órarendjeinek megfelelően folyik.
Palkovics azt is mondja, hogy az SZFE esetében nem sérült az alaptörvény által is szavatolt egyetemi autonómia. De hogyan összeegyeztethető az egyetemi autonómiával az, hogy az SZFE kuratóriumának vezetője, Vidnyánszky Attila, már a hivatalba lépése előtt egy nappal (!!!!) az önhatalmúlag, az egyetemmel való konzultáció nélkül átírt Szervezeti- és Működési Szabályzatban (amely az SZFE működésének legfontosabb vezérlő dokumentuma) az egyetem akkor még hivatalban lévő rektorától és szenátusától magához vonta azok minden olyan jogkörét (szakindítások, tanári kinevezések, stb.), amelyek nélkül nincs egyetemi autonómia.
Hogy mindez miért olyan fontos a kuratóriumnak, a miniszternek, a kormányzatnak? Vélhetően azért, mert csak így tudják a romokban lévő jogállamiságon és a hallgatók és tanárok jogos és demokratikus ellenállásán keresztülverni és megvalósítani azt a tervüket, hogy egy olyan szabad és független szellemiségű művészképző egyetemből, amilyen az SZFE volt, az aktuálpolitika zavaros ideológiai szemléletével gúzsba kötött oktatási intézményt faragjanak, amelyben az ő politikai és ideológiai elvárásaikat teljesítő és velük lojalitást vállaló tanárok és hallgatók lesznek ennek a jogfosztott intézménynek a jogfosztott polgárai. A fentiek alapján ki-ki megítélheti, hogy működnek-e a demokrácia intézményei ebben az országban, és azt is, hogy a NER rabságában vergődő Magyarország jogállam-e vagy sem.”