Minden erőnkkel azon kell fáradoznunk, hogy az európai tagállamok közti egységet megőrizzük, a konfliktusokat rendezzük, és újra erőssé tegyük Európát.
Míg az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat európai uniós szintű elindítása továbbra is késik, idén már több magyar szervezésű nemzetközi rendezvényen folytattak párbeszédet a témáról vezető hazai és európai politikusok, elismert tudományos gondolkodók. Visszatérő gondolat, hogy Európa akkor lehet erős, ha figyelembe veszi az állampolgárok véleményét, biztosítja a tagállamok és az európai intézmények közötti megfelelő hatalmi egyensúlyt, a tagállamok egyenlőségén alapuló párbeszéden keresztül pedig megerősíti az európai országok közötti egységet. A koronavírus-válság is megerősítette, hogy egy sikeres Európai Uniót a szuverenitás és a szubszidiaritás elveinek tiszteletben tartásával lehet csak építeni, amelyben a nemzeti parlamenteknek az eddiginél fajsúlyosabb szerepet kell kapniuk.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2019. júliusi programismertető beszédében jelentette be, hogy elnöksége alatt két éven át tartó konferenciasorozatot kíván szervezni Európa jövőjéről. A sorozat uniós szintű nyitókonferenciáját az eredeti tervek szerint 2020. május 9-én tartották volna. A Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács azonban, részben a koronavírus miatti rendkívüli helyzet, részben egymás közötti vitáik miatt még nem tudtak megegyezni a konferencia szerkezetéről, így a rendezvénysorozat uniós intézményi szinten még nem indult el. Az Igazságügyi Minisztérium és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet (MFI) ugyanakkor már két nemzetközi rendezvényt is tartott a témában 2020. június 25-én és 2020. szeptember 21-én. Előbbi az uniós szintű konferenciasorozattal kapcsolatban térképezte fel az előzetes tagállami és uniós intézményi elvárásokat, utóbbi hivatalosan is elindította az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozatot Magyarországon. A Polgári Magyarországért Alapítvány által megrendezett 2020. július 8-i konferencián pedig egészen exkluzív eszmecserének lehettünk szem- és fültanúi, amelyen „Kelet-Európa régi szabadságharcosai”, a már évtizedek óta meghatározó politikai szerepet játszó magyar és szlovén miniszterelnök, valamint a szerb köztársasági elnök osztották meg gondolataikat Európa jövőjéről. Bár még csak a folyamat elején tartunk, már most számos tanulság levonható, amelyek
Elvárások az uniós szintű konferenciasorozattal kapcsolatban
Az „Előszó az Európa jövője konferencia elindításához” címmel rendezett 2020. június 25-i konferencia célja az volt, hogy európai politikusok és tudományos szakemberek bevonásával lefektetésre kerülhessen néhány alapgondolat, amelyre az európai intézményeknek is figyelniük kell az uniós szintű „Európa jövője” konferenciasorozat kialakításakor. A júniusi vitaindító konferencia első beszélgetésében Varga Judit igazságügyi miniszter, Karoline Edtstadler osztrák európai ügyekért felelős miniszter, Trócsányi László európai parlamenti képviselő, az MFI tiszteletbeli elnöke, Andreja Metelko-Zgombić európai uniós ügyekért felelős horvát államtitkár, valamint Antonio Tajani, az Európai Parlament korábbi elnöke osztották meg gondolataikat.
Az előadók júniusban egyetértettek abban, hogy az uniós konferenciasorozatnak ideológiák helyett az állampolgárokat érintő konkrét, lényeges kérdésekről kell szólnia. Varga Judit igazságügyi miniszter ilyen kérdésekként azonosította az európai versenyképesség pilléreit jelentő egységes piacot, a négy alapszabadságot, a schengeni rendszert, valamint az EU hagyományos politikáit. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása kiemelkedően fontos Európa védelme szempontjából. Emiatt az uniós szintű „Európa jövője” konferenciának egyrészt tárgyalnia kell a bővítéspolitikai kérdéseket, másrészt az Unió jövőjét érintő tanácskozásokba a tagjelölt nyugat-balkáni államokat is be kell vonnia. A nyugat-balkáni államok támogatását szorgalmazta Karoline Edtstadler osztrák miniszter is, a horvát államtitkár pedig a fontos kérdések közé sorolta még az Európa előtt álló demográfiai kihívásokat. Antonio Tajani szintén a konkrét megoldások és döntések fontosságára hívta fel a figyelmet, aki szerint az EU-nak absztrakt, ideológiai viták helyett megfelelő reformokra lenne szüksége ahhoz, hogy globális szinten is erős szereplő lehessen. A beszélgetést moderáló Trócsányi László is arra irányította rá a figyelmet, hogy a konferencia akkor lehet sikeres, ha reális célokat tűz ki.
A résztvevők abban is egyetértettek, hogy az uniós konferenciának polgárközelinek kell lennie, amelyben a nemzeti parlamenteknek és a szubszidiaritás elvének kulcsszerepet kell játszaniuk. Andreja Metelko-Zgombić, a 2020 első félévi horvát uniós soros elnökség képviseletében hangsúlyozta, hogy az uniós szintű konferenciát úgy kell kialakítani, hogy az a lehető legnagyobb mértékben képes legyen meghallani a társadalom elvárásait.
A nemzeti parlamentek szerepét hangsúlyozta a magyar miniszter is.
Logikus ugyanis, hogy ha polgárközeli konferenciában gondolkozunk, akkor minél szélesebb körben be kell vonni a különböző uniós országokban működő nemzeti parlamenteket, mint a népképviselet legfőbb választott szerveit. Sőt, az állampolgárok véleményét közvetlenül is ki lehet kérni egy-egy kérdésben: e tekintetben a Magyarországon rendszeresen megrendezésre kerülő nemzeti konzultációk európai szinten is követendő példaként szolgálhatnak. Az eszmecseréből az is kiderült, az osztrákoknak kiemelten fontos, hogy a polgárok minden régióból és korosztályból, különös tekintettel a fiatal korcsoportokra, egyenlő módon részt vegyenek a konferenciában, és hogy mindez a legátláthatóbb módon történjen.
A konferencia keretében egy második kerekasztal-beszélgetésen a civil társadalom és a tudományos világ képviselői számára nyílt lehetőség arról tanácskozni, hogyan biztosítható a polgárok kiegyensúlyozott részvétele az uniós szintű konferenciasorozatban. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója, Frank Spengler, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodájának vezetője és Sulyok Márton, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa beszélgetéséből kiderült, hogy a transzparencia, a közérthető nyelvezet, a kritikai hangok meghallgatása fontos eleme kell, hogy legyen az uniós konferenciasorozatnak, és erre az intézményeknek megfelelő struktúrát kell kialakítaniuk.
Magyarországon hivatalosan is elindult az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat
A nyári rendezvények után „A Párbeszéd Európa jövőjéről” című 2020. szeptemberi 21-i online nemzetközi konferencia kifejezetten a tervezett uniós szintű konferenciasorozatba illeszkedő magyarországi rendezvénysorozatot indította el. Az eseményt Varga Judit igazságügyi miniszter Dubravka Šuicával együtt nyitotta meg, aki az Európai Bizottság alelnökeként az uniós szintű Európa jövője konferenciasorozatért felel. A konferencia előadói ezúttal is fajsúlyos kérdésekre keresték a választ: Hogyan építhető hatékonyabb és valóban erős Európai Unió? Milyen következtetések vonhatók le a koronavírus-járványból az európai együttműködésre nézve?
A magyar igazságügyi miniszter szerint a koronavírus-járványhelyzet is azt mutatta meg, hogy az uniós intézményrendszer önmagában nem képes a válságokat kezelni, a sikeres válságkezelés kulcsszereplői a tagállamok. Ez a tény is arra figyelmeztet, hogy az uniós intézmények nem feledhetik el eredeti céljukat, vagyis hogy az európai országok együttműködését elősegítve az európai polgárokat kell szolgálniuk. Minden olyan próbálkozás káros az Európai Unióra nézve, amely a tagállamok hatásköreit gyengíteni, szuverenitásukat csorbítani igyekszik. Erős Európai Unió csak erős tagállamokra alapozható és ennek a gondolatnak az uniós konferenciasorozatban is erőteljesen meg kell jelennie. Erre a premisszára építve
olyan keretek között, ahol nem az ideológiák, hanem a pragmatizmus dominál, ahol mindenki tabuk nélkül elmondhatja a véleményét, s amelyben az uniós intézmények tiszteletben tartják a tagállamok sokszínűségét.
Az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciasorozat alkalmas lehet ilyen fórum megteremtésére, de a jelenlegi európai politikai helyzetben az ideológia kisajátítás veszélye is fennáll. Emiatt fontos, hogy Dubravka Šuica bizottsági alelnök maga is világossá tette a rendezvényen, ügyelni kell arra, hogy az uniós szintű konferenciasorozatot ne sajátíthassa ki egyetlen személy, egyetlen intézmény, régió vagy tagország. A konferencia következtetéseit nem lehet előre vetíteni, ellenkező esetben az uniós szintű konferenciasorozat több kárt okozna a demokráciának, mint amennyi hasznot jelentene. Az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak és a Tanácsnak, valamint a tagállamoknak egyenlő partnerekként kell megjelenniük a konferenciasorozatban, amelyben az állampolgárok véleményének is minél nagyobb teret kell biztosítani. Itt fontos megjegyezni, hogy az a magyar célkitűzés, amely szeretné, ha az uniós szintű EU jövője konferenciasorozatban a tagjelölt nyugat-balkáni országok is helyet kapnának, szintén a minél inkluzívabb konferencia irányába mutat. Erre Šuica alelnök akár fogékonynak is bizonyulhat, hiszen horvátként maga is az Európai Unióhoz legutoljára csatlakozott tagországból származik, amely uniós csatlakozásának Magyarország volt az egyik legfőbb támogatója.
A konferencia keretében folytatott kerekasztal beszélgetésen más jelentős európai politikusoktól is érdekes gondolatok hangzottak el. Antonio Tajani, az Európai Parlament korábbi elnöke fő üzenetként azt fogalmazta meg, hogy Európának kevesebb bürokráciára és több politikai cselekvésre van szüksége, amely a szabadság, a demokrácia, szubszidiaritás, az európai és nemzeti identitás eszméin alapul. Az EU-nak pragmatikus politikát kell folytatnia, az Amerikai Egyesült Államokkal és Oroszországgal is jó kapcsolatokra kell törekednie, valamint a tagállamoknak közösen kell dolgozni az illegális migráció elleni küzdelemben.
François-Xavier Bellamy francia filozófus és EP-képviselő a megfelelő stratégiai gondolkodást hiányolta az Európai Unió mindennapjaiból, amely Európát gyengévé teszi. Bellamy szerint az uniós szintű EU jövője konferenciának nem intézményi kérdésekről kell majd szólnia, hanem arról, Európa hogyan védheti és erősítheti meg az embereket. A tagállamaival szemben fellépő, nem azokkal együtt, hanem azok ellenében tevékenykedő Európai Unió valójában az emberektől veszi el a hatalmat és a demokratikus döntések lehetőségét, a jogállamiság terén folytatott aktuális uniós politika pedig megosztja Európát. Az „egység a sokféleségben” uniós jelmondat arra emlékeztet, hogy
Az EU tagállamokból épül fel, melyek a vita színterei, ahol a demokrácia zajlik. Ha ezt elfelejtjük, akkor magát a demokráciát számoljuk fel.
Mark Speich, Észak-Rajna-Vesztfália európai és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára a szubszidiaritás elvének tulajdonított kiemelkedő hangsúlyt. A járványhelyzet egyik legfontosabb tanulsága lehet, hogy Európa csak a különböző regionális, állami és szupranacionális döntési szintek hatékony együttműködése esetén tud sikeres lenni. Nem hierarchiában, hanem hatékony többszintű kormányzásban kell gondolkozni, melyben a szubszidiaritás aktívan érvényesül.
Szájer József európai parlamenti képviselő, az európai néppárti frakció magyar delegációjának elnöke rámutatott arra, hogy a hatékony és jól működő Európa alapját az egység és az együttműködés szellemisége kell, hogy adják. Az Európai Uniónak a kölcsönös tiszteletre és egyenlőség iránti elköteleződésre kell épülnie. Európa csak akkor lehet erős, ha megőrzi egységét. Minden olyan megnyilvánulás, amely egyes tagállamokat megbélyegez, veszélyezteti az európai együttműködést. A jogállamiság kritériumát az uniós intézményeknek is be kell tartaniuk. E téren az Európai Parlament működésében súlyos problémákat figyelhetünk meg, a járványhelyzet óta ugyanis az intézmény félretette az uniós jogszabályokat, köztük saját eljárási szabályzatát.
A testület immár nem a jog uralmára, hanem az elnök döntéseire alapozva működik, amely a jövőben akár fontos uniós intézkedéseket sodorhat veszélybe. Az Európai Parlament működésbeli anomáliái még szembetűnőbben kirajzolódnak, ha összevetjük az intézményt a nemzeti parlamentekkel, melyek a járvány ellenére tovább tudtak működni a jogszerűség talaján állva. Mindezek tükrében is fontos lenne létrehozni egy olyan szervezetet, amely képes felügyelni, hogy az uniós intézmények magukra nézve betartják-e a jogállamisági kritériumokat úgy, ahogy azt az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke is előírja számukra.
A konferencia további, Trócsányi László európai parlamenti képviselő által moderált kerekasztal-beszélgetésén tudományos és európai uniós intézményi tapasztalatokkal rendelkező szakemberek az Unióval kapcsolatos, mélyebb alkotmányjogi kérdésekről folytattak eszmecserét. Az előadók között volt Bertrand Mathieu, a Sorbonne Egyetem tanára, a Velencei Bizottság tagja, Hörcsik Richárd, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke, Sven Simon, a Marburgi Egyetem tanára, európai parlamenti képviselő, Szabó Marcell alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora, Jean de Ruyt, volt belga állandó képviselő és az Egmont Intézet szenior kutatója, valamint Tymoteusz Zych, a lengyel Ordo Iuris alelnöke. A különböző nemzetiségű és szakmai hátterű előadók elsősorban az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás, a szubszidiaritás, a tagállami alkotmányos identitás és az európai uniós jog viszonyának különböző elméleti és gyakorlati vetületeiről fogalmazták meg gondolataikat, amelyek további tanulmányok és tudományos vizsgálódás tárgyát képezhetik a jövőben.
Magyarország elkötelezett a konstruktív európai párbeszéd mellett
A fent bemutatott közelmúltbeli magyarországi nemzetközi rendezvények is azt bizonyítják, hogy Magyarország elkötelezett a konstruktív, tiszteletteljes európai párbeszéd mellett és ennek megvalósítása érdekében konkrét lépéseket is tesz. Erre különösen fontos felhívni a figyelmet akkor, amikor hazánkat számtalan, európainak beállított, valójában az Európai Unió bizonyos politikai erőitől származó bírálat éri. Amikor az Unióban fellángoló föderalista törekvésekről hallunk, nem szabad elfelejtenünk, hogy már Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapító atyja is megfogalmazta: „Az európai együttműködés […] célja nem az, hogy csorbítsa a nemzeti jelleg érvényesülését, vagy magába olvassza azt, hanem hogy tágabb cselekvési teret nyisson számára.” Az uniós intézményrendszernek tehát nem gyengítenie kell a tagállamokat, hanem segítenie kell közös európai cselekvésüket.
Az európai intézményeknek törekedniük kell az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat neutrális és objektív szempontok szerinti lebonyolítására, a Konferenciát elnöklő személy semlegességét például feltétlenül biztosítani kell. Minden témát a tárgyalóasztalra kell helyezni, nem engedhető meg, hogy azok közül bárki is önkényesen válogasson. A konferenciának inkluzívnak, azaz mindenkit befogadónak kell lennie, tehát azoknak az érveit is szükséges meghallgatni ideológiai megbélyegzés nélkül, akik kritikus megállapításokkal élnek az Unió jelenlegi működését illetően. A Brexitnek sok tanulsága van, de talán mindenki egyetért abban, hogy
valamint az erőltetett és lopakodó hatáskörbővítéssel szembeni jogos kritikát.
Nyílt, őszinte párbeszédre van most szükségünk, és nem ijedhetünk meg a vitáktól sem. A vitákra ugyanis szükségünk van ahhoz, hogy előreléphessünk. Az európai kultúrának, benne a görög demokráciának a társadalmi párbeszéd volt az egyik sarokköve, ami a viták civilizált lefolytatását is biztosította. Európának újra képessé kell válnia arra, hogy a nagy kérdésekről szóló vitákat az európai civilizáció keretében tartsa, ami nem a széttöredezettség irányába, hanem a nagyobb egységhez vezet. Mindannyiunk érdeke, hogy Európa jövőjéről tabuk és ideológiai prekoncepciók nélküli, őszinte, konstruktív eszmecserét folytassunk. Ennek megfelelően az Európai Unió jövőjével kapcsolatos magyar rendezvényeken elhangzott gondolatok remélhetőleg idővel az uniós intézmények által tervezett eszmecserébe is beépülnek majd.
Az Európai Unió elmúlt évtizedes sikerei a tagállamok együttműködésén és egységén alapultak. Nagy feladat áll előttünk és Európa előtt: minden erőnkkel azon kell fáradoznunk, hogy az európai tagállamok közti egységet megőrizzük, a jelenlévő belső konfliktusokat, a politikai ideológiai alapon generált megosztottságot rendezzük, és újra erőssé tegyük Európát.
Steiner Attila – Bólya Boglárka
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Szerdán bejelentette a német Zalando, hogy 1,1 milliárd euróért felvásárolja riválisát, az About You-t.
Orbán Viktor és Donald Trump találkozója a Mar-a-Lagóban baráti kapcsolatot és közös békepolitikai célokat jelez, miközben gazdasági együttműködési lehetőségeket is megnyitott.
Friedrich Merz is előállt javaslatával.
A mindenkori köztársasági elnök a magyarság egészét és egységét képviseli.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
