Három szó – így reagált Orbán Viktor a magyar válogatott sikerére!
A miniszterelnök a Facebookon gratulált.
Az összes probléma kimerült abban, hogy középiskolásként egyszer megbuktam matematikából, egyszer pedig latinból. Interjú.
„A szüleid már emlegetett konzervatívságából mit örököltél?
Kulturálisan végtelenül konzervatív vagyok. Hardcore komolyzene- és kortárszene-rajongó vagyok, színházi és irodalmi ízlésem szintén hasonló. Nagy könyvtárunk volt, és már nekem is az van. Vagyis abszolút konzervatív kulturális mintákat kaptam, és ma is ebben érzem jól magam. Az anyagi meghatározottsághoz fűződő viszonyban viszont erőteljes a különbség. A szüleim számára fontos hívószó volt a morál és az erkölcs, miközben szerintem ezek olyan társadalmi és kulturális termékek, amiket zömmel az emberek anyagi viszonyai határoznak meg. A gyerekkoromban a házunk előtt volt a »törzshelye« egy négy-öt fős hajléktalan csapatnak, jobbára egy trafik előtt tanyáztak, melegedtek. Apámat ez rettentően zavarta, és nem értette, hogy ezek az általa életerősnek gondolt emberek miért nem mennek el dolgozni. Ezt a hozzáállást már akkor visszataszítónak éreztem, ugyanis úgy ítéltem, hogy a hajléktalansorba kényszerültek nem rendelkeznek a polgári, »decens« élethez szükséges eszközökkel. Vagyis nem az akarat hiányzott, hanem a lehetőség.
Összevesztél ezen édesapáddal?
Nem, ezt még magamban dolgoztam fel.
Ezek szerint a szüleiddel udvariasabban bánsz, mint a közszereplőkkel.
Abszolút illedelmes kamaszkort éltem. Az összes probléma kimerült abban, hogy középiskolásként egyszer megbuktam matematikából, egyszer pedig latinból, de a pótvizsgán mindkettőt abszolváltam, így nem kellett osztályt ismételnem.
Kínos volt?
Ameddig tudtam, kamuztam, húztam az igazság bevallását, nem akartam megszégyenülni az osztályközösség előtt, de elkerülhetetlen volt.
Még most is szoktál kamuzni?
Kinőttem belőle. Annak idején is csak konfliktusok elkerülése miatt vetemedtem ilyenre.”