A helyzet Magyarországon még sötétebb lett

„Kedves Olvasó, a helyzet Magyarországon még sötétebb lett. Újabb lépéssel tolta közelebb a kormány a középkor-disztópiához hazánkat, a politikai berendezkedés újabb lépést tett a teljes diktatúra felé, mindegy, hogyan szőrözünk a definícióval: a hatalom egy kézben összpontosul, csak a talpnyalók részesednek az ország javaiból, és aki nem hajlandó beállni a sorba és meghunyászkodni az uralkodó előtt, az kiesik a pikszisből. Magyarországon többé nem lehetsz az, akinek érzed magad, többé nem te mondod meg, hogy ki vagy, hanem egy Alaptörvénynek csúfolt, sötét és ostoba firkálmány, amely semmi másra nem szolgál, mint arra, hogy soha ne követelhesd vissza a javakat, amelyeket az elmúlt években elraboltak tőled, a gyerekeidtől és az unokáidtól. Az, hogy többé nem lehet identitásod, csak olyan, amit ők kijelölnek (vagy keresztény férfi, vagy keresztény nő), csak hab a tortán. Ez csak azokat dühíti, akik tudják, hogy az ember mennyivel több annál, mint a kereszténység, vagy a férfi és a nő biológiai neme. Egyszóval, hogy több vagy annál, ami a lábad között van – de nem, szerintük vagy pics@ vagy, vagy egy f@sz. És viselkedj is aszerint. Ez már régen nem a gondolkodó és érző emberek Magyarországa: azok az emberek egy másik országban élnek. Egy olyan országban, amely felülemelkedik a nemzeti határokon, olyan országban, ahol a kölcsönös tisztelet számít, a megértés, a jóindulat, a kíváncsiság és legfőképpen: a szabadság. Ez a szellem Magyarországa, és azok tartják életben és azok működtetik, akik nem hajlandók igába dugni a fejüket. A szabad emberek köztársasága, amelyhez egyelőre nem tartoznak állami jogok, nem lehet adót fizetni benne, vagy orvoshoz menni, de élni igenis lehet. Te is élhetsz benne: olvass, gondolkozz, határold el magad az ország bitorlóitól és azoktól, akik támogatják őket. Ne bratyizz, ne paktálj, ne haverkodj. Bűnözőkkel nincs parola. Tiéd a jog, hogy eldöntsd, ki vagy, eldöntsd, hogy ki akarsz lenni. Mert te döntesz, ezt a terhet nem fogja senki átvenni helyetted, vagy ha átadod, azzal a tested-lelked eladtad. Ez a szabad Magyarország sokkal nagyobb, mint gondoljuk; eleve sokkal többen vagyunk, akik nem tettük a fejünket az igába, mint amennyien látszunk egymásnak – és sokkal többen törik a fejüket azon, hogy kislisszolnak az iga alól, mint képzelnénk. Mert nyilvánvaló, hogy a hatalom retteg: az éjjeli Alaptörvény-módosítás, amelyet sunyin, stikában, a halálfélelemben rettegő ország bizalmát szemen köpve hoztak meg, és amely egyszer még a magyar történelem legsötétebb lapjain fog szerepelni, semmi másról nem szól, mint hogy a lopott pénzükért ne lehessen felelősségre vonni őket; és ugyanezt szolgálja a választási törvény módosítása – mindent elkövetnek az ellenzéki pártok összefogásának akadályozásával azért, hogy bebiztosítsák magukat a hatalomba. Mostantól még többet fognak lopni és még több jogsértést fognak elkövetni, miután még jobban fognak rettegni attól, hogy egyszer felelősségre vonhatjuk őket, és ettől még agresszívabbak lesznek: ez azért már sokakat el fog gondolkodtatni a saját soraikon belül is. Árulók és pártütők kora jön, de mi nézzük csak a Másik Magyarországról, könyvespolcunknak támaszkodva, pukkanásra kész pezsgőspalackkal a kezünk ügyében, hogyan eszik meg egymást a vadak.”