Joe Biden nem tud leállni: további több tucat embernek adott kegyelmet
Rekordot döntött az amerikai elnök.
Trumpra mutatott, majd azt mondta, ez az ember rasszista.
„Végérvényesen meg kell tanulnunk, hogy a progresszió dicséretét csak akkor érdemelhetjük ki, ha gyengék és ártalmatlanok vagyunk, hiszen úgy megengedhetik maguknak a fals elismerés luxusát. Azokat ismerik el, akiktől nem tartanak, és azokat igyekeznek nap mint nap lerántani a porba, akiktől félnek. Márpedig a baloldallal nem lehet elegánsan játszani, lenéz vagy fél tőled, nincs más opció.
Igen, olyan stílusban kell vitázni, beleállni a kérdésekbe és tematizálni, ahogyan azt Trump tette. Megakasztani a hazugságokat, elgáncsolni a színjátékot és tördelni a narratívaépítésüket. Az nyeri meg a csatát, aki kiválasztja annak helyét és idejét, lehetőleg a fegyvernemet is. Felesleges magunkat olyan mesékkel elringatni, hogy nem baj, ha az ellenfél nem tartja magát bizonyos szabályokhoz, mi csak azért is, mert a szimpatikus lúzer figurája biztosan bejön a választóknak.
Nem jön be. Erőt akarnak látni, annak demonstrálását, hogy bátran felvállalja valaki a nézetkülönbségeket, és ha annak jeleit érzékeli, hogy az ellenfele – aki egyébként évtizedek óta ezzel a módszerrel játszik – élezni kezdi a karmait, akkor kétszer akkora erővel csap oda. És megint visszautalok az elejére: ha így jár el a jobboldali vitázó, akkor valószínűleg győz, vagyis a balos sajtó fanyalogni fog, kétségbe vonva az egész esemény értelmét. Amennyiben joviálisan hagyjuk, hogy ugyanezt a baloldal tegye – ünneplik a sikert. Miért akarjuk, hogy triumfálhassanak? Különösen nagy kedvencem volt a vitából az a rész, amikor Biden – aki valami furcsa okból kifolyólag úgy képzelte el az alkalmat, hogy drámai hangulatú kijelentéseket tesz a kamerába nézve – Trumpra mutatott, majd azt mondta, ez az ember rasszista. Értik, a demokraták üzenetei immár egy mémoldal szintjén állnak: orange man bad. Nota bene, ezt legalább Biden is memorizálni tudta.”