„Elsőre hungarikumnak hangzik, hogy egy rendszer különbejáratú papucsradikális álellenzéki pártot tartson magának, de valójában ez bevett eljárása, és teljesen logikus módszere a hibrid rezsimeknek. Az ilyen szimbiózis jó a kormánynak a társadalomban keletkező feszültségek levezetése és kordában tartása miatt, és jó az operettlázadóknak is, mert az ilyesmi kényelmes állás – egészen addig, amíg van rájuk szükség, és amíg nem jelentenek érdemi veszélyt a hatalom számára.
Békés hétköznapokon ez a leosztás elegendő is – bár az is igaz, hogy az utóbbi időben az átjárás is egyre nyíltabb a két párt körei között. Már nemcsak a Mi Hazánk-osok szívesen látott vendégek a Fidesz-médiában, de a volt Mediaworks-vezető Szakács Árpád is Mi Hazánk-rendezvények állandó szereplője, augusztus 20-án pedig a frissen állami kitüntetésben részesített történész, Raffay Ernő is a Toroczkai-majálison lépett fel. »Ennek a könyvnek nem a ledarálásával van probléma, hanem a megjelenésével« – ez pedig már a hétfői Magyar Nemzetben volt olvasható.
A Fidesz és a Mi Hazánk mára egyre kevésbé leplezi szimpátiáját egymás iránt. Az viszont újdonság, hogy Orbán Viktor szellemi értelemben már maga is felveszi a Te sem két buzi gyereke vagy-feliratú kapucnis pulóvert a közrádióban.
Úgy tűnik, hogy kellően feszült már a helyzet ahhoz, hogy az ilyesmit nem elég kiszervezni. Azt pedig, hogy erre tartanak a dolgok, már tavasszal is pontosan lehetett látni.”