Ne csüggedjen az Orvoskamara, se a szakszervezet, avagy az Operában is vezényelnek ám!

„Szakszervezeti vezetők… Sajnos, rájuk mindig számíthatunk, a belekötés és az ürömvegyítés mestereire, akik a minapi gyakorlatilag automatikus jogviszonyváltásnál is simán lebeszélték volna a dolgozókat munkaviszonyuk meghosszabbításáról (családjaik fenntartásáról, ráadásul ilyen bizonytalan helyzetben, hahó! – rá legalábbis egyáltalán nem beszélték volna őket), és akiknek legnagyobb ellensége az önkéntesség. Mert az önkéntesség nem maximálisan törekszik a minimumra, hanem túlmutat a kötelességen. Ezek azért megdöbbentő dolgok, Kedves Néném. Abban a naptári évben, amelyben már több mint 6 hónapot álltunk, további plusz szabadságok kivételét firtatni, teljesen elmaradt bevételek problémáit súlyosbítva be nem próbált és le nem játszott előadások pótlékait követelni, vagy miközben napi 5 étkezéssel gondoskodunk a filmfelvételt készítő kollégákról, levélben állítani, hogy ők étlen-szomjan vannak tartva – ilyen szemelvényeket tudnék felidézni szakszervezeteink levéltömegéből. Vagy a keresztbe fekvési kísérletet trianoni videóink készítésekor.

Természetesen azt senki se várja – én biztosan nem, mert ismerem őket jól –, hogy netán ne akadályozzanak, hanem vezessenek egy-egy önkéntes akciót: nekik csak sztrájkból van nagydoktorijuk. Ha nem is jelentkeznek operátornak a Mentőkhöz, azon túlteszem magam, s ha mégis ők maguk vagy bármely családtagjuk érintett lenne, magam is megteszem, amit az irányítási központból kell, mert ez így fair. De biztosan fair-e az ő hozzáállásuk? Mint az Orvosi Kamara fura kommunikációja: a történelmi méretű béremelés óta csak annyit sikerült artikulálni, hogy vezényelni őket aztán ne vezényelje senki – de hát járvány van, ugyan mit kellene tenni?

Vajon a demagógia és küllők közé dugdosott pajszerek ellen lesz-e valaha vakcina Néném szerint? És az érdekképviselő, aki a csaknem egy hónap után újrakezdett előadások előtt három órával ezek elhalasztását követeli (Poppea-premier), mert pár nappal korábban az adott, mindössze 25 fős zenekar tagjai lehettek közös – jó nagy, 900 m2-es – fedél alatt egy később coviddal kiszűrt énekessel? Ez az érdekképviselő jár boltba vajon? Vagy utazik villamoson? Vagy hazamegy a gyereke az iskolából, hogy olyan radikális intézkedésekre kényszerítse az intézményét, amelyek a minimális működéssel is összeegyeztethetetlenek, és amelyeket különben maga sem tud tartani sem otthon, sem máshol?

Nem bírom a farizeusokat, Néném. Alighanem Erkel Ferencnek, alapító főzeneigazgatónknak volt igaza, amikor sakkszervezetet alakított, nem szakszervezetet!”