Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Felsőbbrendű, hiszen végtelenül lenézi a választókat, melldöngetve kiabálja, hogy egy kiló krumplival meg lehet őket venni.
„Nem elég csak jobbnak, többnek lenni másoknál, hanem ezt folyamatosan mutogatni is kell. Posztolni kell a környezetszennyezésről, a szegénységről, az elnyomásról, a rasszizmusról, mindenféle valós tartalom, mélyebb összefüggések, és pláne bármiféle érdemi cselekvés nélkül. De nem szabad lemaradni, mindig élen kell járni az erényfitogtatásban. Aminek természetesen része az is, hogy mindig minősíteni kell azokat, akik nem vesznek részt a »világmegváltó« pótcselekvésekben. Vagy legalábbis felemelt mutatóujjal kell rendre utasítani őket, hogy járjanak ők is az egyetlen helyes úton.
Ennek egyik eklatáns példáját láthattuk a minap, amikor a 2000-es években nagyon népszerű rapper, 50 Cent kiposztolta, hogy a már most is hatalmas, és Biden által tovább emelni kívánt adók miatt ő bizony elköltözik New Yorkból, ráadásul Trumpra szavaz. Chelsea Handler színész komikus, a fehér liberálisok poszterlánya erre Jimmy Fallon showmannek, a fehér liberálisok poszterfiújának a műsorában elmesélte, hogy fel kellett hívnia 50 Centet, és emlékeztetnie, hogy ő fekete, és ezért nem szavazhat Trumpra. Vagyis egyrészt ő, a fehér liberális dönti el, hogy fekete embertársa kire szavazhat. Másrészt ő, a fehér liberális azt is eldöntötte, hogy a feketéknek – az összes feketének – mi a jó, és kire kell szavazniuk. Mi ez, ha nem a leggátlástalanabb rasszizmus?
A liberálisok tehát miközben folyamatosan a rasszizmusról papolnak, végtelenül rasszisták. Számukra a feketék – vagy akár a cigányok, muszlimok, latinók, stb. – egy homogén tömeg, önálló vélemény nélkül. Ugyanakkor végtelenül nárcisztikusak is, hiszen épp az állandó rasszistázással azt is mutogatják, hogy ők mennyire jó emberek, mennyire szívükön viselik a kisebbségek sorsát. És végtelenül felsőbbrendűek is, hiszen ők eldöntik a kisebbségek helyett, hogy mit gondoljanak, kire szavazzanak, és lenézik mindazokat, akik nem fogadják el az ő megkérdőjelezhetetlen álláspontjukat.
Ismerős? Hát persze. Itthon pontosan ugyanilyenek. A libernyákok és a nácik is – még egy ok, amiért találó rájuk a libernáci kifejezés. Jakab Péter pedig a libernácik tökéletes poszterfiúja. Felsőbbrendű, hiszen végtelenül lenézi a választókat, melldöngetve kiabálja, hogy egy kiló krumplival meg lehet őket venni. Nárcisztikus, hiszen lételeme a magamutogatás, a performanszok, melyekben büszkén játssza, hogy ő a kisemberek pártfogója; azoké a kisembereké, akiket közben vérig sért azzal, hogy krumpliért szavaznak. Ráadásul még rasszista is, hiszen ki mások szavaznának egy zsák krumpliért, mint a cigányok.”