Hasznos akarat

„Elragyogtunk negyvennyolcban, elragyogtunk ötvenhatban. Ilyen alkalom ritkán adódik, s nagy tisztesség, hogy nem is mulasztottuk el. Felragyognánk békében is, s ez oly kevésszer adatott meg. Nekünk mindig küzdenünk kell. Pedig nagyon elegünk van az állandó harcokból, fenyegetésekből.  A hasznos idiótákból aztán végképp. A hasznos akaratból meg még mindig kevés van. Több kellene. Mindenhol. Most ősz jön. Hűvös éjszakák, ha szerencsénk lesz, szelíd nappalok. Lehet, hogy beköltözik egy kis melankólia is. Az is csak fokozza a nyugtalanságot. A természet részleteiben, lassan visszavonul. S mi látjuk, hogyan halad erre Európa is, hogyan süllyed fokról fokra tehetetlenségbe (ami még most sokaknak nagyon is jól fizet) anarchiába, pusztulásba. De ahogy a természet, úgy Európa is csak látszólag bénul meg: feléled még, fellélegzik.

Amerika őrjöngeni fog nemsokára, s Európa sikongva, kacagva táncol a tereken, rohan az utcákon, réteken, míg egyszer csak összeesik, összerogy, arcát a földbe fúrja s várja, hogy a férgek elvégezzék dolgukat. És jön új társulat, s előadják megint, hogy mindenki egyenlő, színházi értelemben, vagyis nem is csak egyenlő, hanem azonos, már nem is csak ember az ember – ez rasszista megközelítés – hiszen mi van a kutyákkal, lovakkal, tehenekkel? Ők is emberek. Ez nyilvánvaló.

A hasznos akaratból kellene sokkal több. Mindenütt a világon. A hazug képmutatásból sokkal kevesebb. A politika Európa és a világ számos helyén már rég elszabadult az olyan fogalmaktól, mint nemzet, igazság, jog. Lényegében a népakarattól is elvált, bár látszólag még tartanak választásokat. Ez a maradék kis esély hozhat még gikszereket. Hogy a nép közbeszól. Nekünk sok évtized kimaradt ebből a lehetőségből. Még élnénk vele. Amíg hagyják. Jourová már ilyesmire nem ad. Szerinte mi nem tudunk dönteni. »Bátor« egy nő. Szavai fenyegetnek, mint a népcsere, a kvóta, az erőszak, mert a törvényt és rendet sértők biztosak a büntetlenségben. Innen a nagy »bátorság«. Védjük a parlamentáris demokráciát, de ha azzal visszaélnek – csalnak, vagy szellemi erőszakkal ellehetetlenítik –, védjük inkább a nemzetet. Előbbi helyett jöhet még magasabb szintű megnyilvánulása a népakaratnak, de ha az utóbbi elvész, azt pótolni már nem lehet.”