„Milyenek a roma közösségek visszajelzései az iskolaőrség bevezetésével kapcsolatban?
Akkora pánikra nem volt ok, mint ami a bevezetést megelőzően kialakult. Ahol mostanában roma közösségben jártam, és iskolarendőr is szolgálatba állt, ott eddig nem volt konfliktus. Úgy tűnik, a családok, a szülők, a gyerekek el tudták fogadni, s bár csak néhány héten vagyunk túl, de az első benyomások egyértelműen pozitívak. Azt hiszem, nagyon sokan túlreagálták, és azt a narratívát meg képet erőltették, hogy fegyveres, gázspray-s, gumibotos ember veri majd a gyerekeket.
Külső szereplők keltették a pánikot?
Igen, de van itt egy nagyon furcsa ellentmondás: egyrészt globális egyetértés van akkor, amikor a gyerekekkel szembeni internetes atrocitásokkal, verbális bántásokkal – angol műszóval élve bullying – szemben kell fellépni. Erről tehát nincs vita, ebben teljes az egyetértés. Ellenben ha a zaklatás élőszóban történik, ha szemtől szembe szekálják vagy fizikailag is bántalmazzák a szemüvegest, a szeplőst vagy a túlsúlyost, akkor erről miért alakul ki vita? Mert ugye ez utóbbi sem fogadható el. Az iskolaőr szerepe pedig épp az, hogy a helyszínen segítsen meghúzni a határokat, hiszen az erőszak semmilyen formája nem lehet mindennapos az iskolai közösségekben.
Mekkora hangsúlyt kap a prevenciós szempont?