Fidesz-győzelem Borsodban: már a főpróbán elbukott az ellenzéki összefogás

„Koncz Zsófia mostani győzelmének köszönhetően a kormánypártok továbbra is kétharmados többséggel rendelkeznek az Országgyűlésben, így Magyarország a jövőben is példanélküli politikai stabilitással fog rendelkezni, ami jelentős versenyelőnyt jelent a koronavírus-járvány elleni küzdelem során. A mai győzelem azért is nagy eredmény a kormánypártok számára, mert 2011 óta eddig nem tudtak nyerni egyetlen egy időközi országgyűlési választáson sem. A mostani szerencsi időközi mellett már a pár héttel ezelőtti mohácsi időközi választás, illetve számos közvélemény-kutatás is azt jelezte, hogy az ellenzék önmagával az összefogással nem tud további szavazókat megszólítani, sőt több esetben néhány százalékponttal rosszabb eredményt érnek el, mint amennyit az egyes pártok külön-külön korábban szereztek. Nem csodaszer tehát az ellenzéki összefogás, az elvtelen hatalomtechnikai alku elbukott. A Jobbik sorsa ezzel megpecsételődött, a nyertes az ellenzéki oldalon egyértelműen Gyurcsány Ferenc.

A XXI. Század Intézet gyorselemzése a Borsod megye 6-os számú választókörzetében tartott időközi országgyűlési képviselő-választás eredményét és annak politikai hatásait értékeli.

Erősödött a Fidesz a sikeres válságkezelés hatására

Koncz Zsófia győzelmének köszönhetően a Fidesz-KDNP pártszövetség továbbra is kétharmados többséggel rendelkezik az Országgyűlésben, így Magyarország az elkövetkezendő időszakban is példanélküli politikai stabilitással fog rendelkezni, ami a koronavírus-járvány elleni küzdelem során jelentős versenyelőnyt jelent.

A mai győzelem azért is nagy eredmény a kormánypártok számára, mert eddig a 2011. november 27-én tartott időközi óta egyetlen egy időközi országgyűlési választáson sem tudtak nyerni.

A stabil és cselekvőképes kormányzat ugyanis képes időben meghozni a szükséges járványügyi intézkedéseket, illetve a gazdasági nehézségekkel szemben is sikeresebben tud fellépni, mint az instabil kormányzattal rendelkező országok. A mostani időközi választás is azt jelzi, hogy választópolgárok elégedettek a kormány válságkezelésével, a többség szerint Magyarország sikeresen szállt szembe a koronavírus-járvánnyal és megfelelőek a gazdaságélénkítő intézkedések, így például nem nőtt jelentősen a munkanélküliség.

A sikeres válságkezelést jutalmazzák a választók, melynek köszönhetően a Fidesz-KDNP az országos közvélemény-kutatások alapján a biztos pártválasztók több mint 50 százalékát tudhatja maga mögött, ami magasabb, mint a 2018-as választási eredménye.

Ez a kiemelkedő támogatottsági szint nagyon ritka Európában, csupán a máltai Munkáspárt büszkélkedhet ilyen magas népszerűséggel.

Ezzel szemben az ellenzék az elmúlt hónapokban meggyengült, aminek az egyik legfőbb oka az, hogy a koronavírus-járvány első hulláma óta a nemzeti összefogás helyett minden lehetséges eszközzel igyekeznek támadni a kormány járványügyi intézkedéseit. Ez az ellenzéki magatartás példanélküli Európában, ahol a legtöbb országban a járvány első hulláma politikai összefogást hozott tavasszal, több addig kormányválsággal küzdő uniós tagállamban is meg tudtak állapodni a politikai ellenfelek abban, hogy a járvány leküzdése érdekében együttműködnek.

A hazai ellenzéki pártok destruktív magatartását egyértelműen büntetik a választók, sokkal együttműködőbb politikát várnának el tőlük.

Elbukott a 2022-es választás ellenzéki főpróbája

A szerencsi időközi választásra az ellenzéki pártok a 2022-es országgyűlési választás főpróbájaként tekintettek, ahol a teljes ellenzék beállt Bíró László jobbikos politikus mögé. A baloldali pártok még annak ellenére is támogatták a jelöltet, hogy a kampány során kiderült, a jobbikos politikusnak több antiszemita és rasszista megnyilvánulása is volt. Mindez jól mutatja, hogy mennyire fontos volt számukra a mostani választás, amelynek során be akarták bizonyítani az ellenzéki együttműködés létjogosultságát.

A mostani szerencsi időközi mellett ugyanakkor már a pár héttel ezelőtti mohácsi időközi választás, illetve számos közvélemény-kutatás is azt mutatja, hogy az ellenzék önmagával az összefogással nem tud további szavazókat megszólítani, sőt többször néhány százalékponttal rosszabb eredményt érnek el, mint amennyit az egyes pártok külön-külön szereztek korábban. Az elvtelen hatalomtechnikai alku nem működőképes.

Az ellenzéki összefogás emellett az egyes pártokra is rendkívül negatív hatást gyakorol, ami a leglátványosabban a parlamenti bejutási küszöb környékén vagy az alatt álló Jobbik, MSZP és LMP esetében tapasztalható, de már a Momentumnál is egyre inkább érződik az úgynevezett „Gyurcsány-faktor”, amely belső konfliktusokat, identitásvesztést és ezáltal jelentős támogatottságcsökkenést eredményez ezeknél a pártoknál.

Megpecsételődött a Jobbik sorsa

A Jobbik gyors zuhanása egyértelműen az ellenzéki összefogás eredménye, hiszen miután Vona Gábor meghirdette a néppártosodási stratégiát, tehát a baloldalhoz történő közeledést, a jobbikos szavazók elbizonytalanodtak, és növelték a bizonytalanok, majd más pártok – főként a Fidesz – szavazótáborát.

Vona Gábor a 2018-as parlamenti választás előtt még nem volt hajlandó nyíltan összefogni Gyurcsány Ferencékkel, azonban a távozása után Sneider Tamás, majd Jakab Péter vezetésével arra az álláspontra helyezkedtek, hogy már nyíltan együttműködnek Gyurcsány Ferenccel és a többi baloldali párttal.

Ennek az identitásvesztésnek hatására az elmúlt két évben a Jobbikot a 2018-as szavazóinak 85 százaléka otthagyta, így az egykori nemzeti párt a magyar politikatörténet egyik leggyorsabb és legnagyobb összeomlását produkálta.

A Jobbik a sorozatos pártszakadások és támogatottságcsökkenés hatására mára annyira meggyengült, hogy azokon a településeken sem képes már jelöltet állítani, ahol két éve még jelentős erőnek számított. Ez történt Karcagon is, ahol a szeptember végi időközi választáson a Fidesz jelöltjével szemben az ellenzéki összefogás színeiben nem indult jelölt, miközben a 2018-as parlamenti választáson a Jobbik még az országos átlagnál magasabb, 25,3 százalékos eredményt ért el.

Ez annak a jele, hogy míg korábban az ellenzéki pártok közül vidéken a Jobbik volt a legerősebb és ennek a pártnak volt a legnagyobb szervezeti hálója, mára ez gyakorlatilag teljesen szertefoszlott. Így a Jobbik egyre kevésbé értékes préda az ellenzéki összefogás baloldali pártjai számára, hiszen már vidéken sem tud pluszszavazókat behozni egy együttműködésbe.

Az október 11-i időközi választás eredménye pedig végképp megpecsételheti a Jobbik sorsát, hiszen miután most kikapott az antiszemita botrányoktól hangos jobbikos Bíró László, az ellenzéki tárgyalásokon még a maradék alkupozícióját is elvesztette a Jakab Péter vezette párt.

Akár az is előfordulhat, hogy a Jobbik zűrös múltja, az antiszemita és rasszista botrányok miatt a baloldali pártok végül úgy döntenek, hogy kihagyják a Jakab Péter vezette pártot a 2022-es ellenzéki együttműködésből.

Gyurcsány Ferenc az ellenzék vezéreként bedarálta a többi pártot
A Jobbik mellett ugyancsak az ellenzéki összefogás negatív hatásaitól szenved az MSZP, amely, míg 2002-ben és 2006-ban még több mint 2,3 millió, 2010-ben pedig még közel egymillió szavazója volt, addig mára csupán pár százezres táborral bír, és a parlamenti bejutási küszöbbel küszködik.

A szocialisták népszerűtlensége mögött a Jobbikhoz hasonlóan szintén az ellenzéki összefogás hangoztatása és a Gyurcsány Ferenchez történő közeledés áll.

A vezetési válsággal küzdő MSZP-től évről évre egyre több szavazó távolodik el, akik inkább a karizmatikus politikát folytató Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót választják.

Ugyancsak az ellenzéki összefogás áldozata az LMP. A korábban Schiffer Andrással fémjelzett zöldpárt a kezdeteknél élesen kritizálta a 2010 előtti Gyurcsány–Bajnai-kormányok politikáját, és elképzelhetetlennek tartották, hogy együttműködjenek a régi baloldali pártokkal. Ez több pártszakadást is eredményezett számukra, azonban a világos identitás önálló jogon is parlamenti helyeket hozott nekik. Ma már ez egyáltalán nincsen így, az LMP szintén beállt Gyurcsány Ferenc mögé, a párt támogatottsága pedig több kutatásban is csupán egy százalék.

Érezhető a feszültség a 2017-ben létrejött Momentumban is, a legutóbbi tisztújításon például több olyan politikust is leváltottak az elnökségből, akik egyértelműen a baloldali összefogás mellett tették le a voksukat. Nem véletlen, hogy Fekete-Győr András mind a mai napig nem állt ki nyilvánosan a közös ellenzéki lista mellett, hiszen tudja nagyon jól, hogy az nemcsak sok momentumos szavazót, de több párttagot is eltántoríthat.

A közvélemény-kutatások szerint egyre inkább nő az olló a DK és a Momentum között, hiszen míg utóbbi a többi ellenzéki párthoz hasonlóan az iránykeresés nehézségeivel küzd, előbbi az ellenzék vezetőjeként tetszeleg és könnyen érthető víziót fogalmaz meg.

A mostani időközi választási eredménye is Gyurcsány Ferenc erősödését hozza, az ellenzék vezetőjeként lényegében már az összes pártot bedarálta, nem maradt olyan konkurenciája az ellenzéki oldalon, aki komoly veszélyt jelentene rá nézve.”