Mit és hogyan hibázott a kormány az egészségügy szervezésében és irányításában?
A legkomolyabb, végzetesnek bizonyuló hiba az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat 2017-es felszámolása volt. Ez a korábban mindenütt jelen lévő, jól működő szervezet a bürokráciacsökkentésnek esett áldozatul. Másfél évvel később ugyan létrehozták a Nemzeti Népegészségügyi Központot, de ez már nem a régi ÁNTSZ, mivel egy csomó funkció, labor és szakember elveszett. Ezt a köztiszteletben álló Kovács Attila, korábbi országos tiszti főorvos helyett Müller Cecília vezeti. Aki nemcsak nem szakember, de nem is olyan ártatlan, mint amilyennek kissé régimódi kosztümjeiben látszik. Pár napja lelkiismeret-furdalás nélkül mondta a kamerába, hogy a járvány lassulni látszik. Miközben durván gyorsul!
A koronavírus terjedése szempontjából a legkártékonyabb lépés az volt, hogy a korábbi hét PCR-labor helyett az év elejére már csak egy, legfeljebb napi 300 vizsgálat elvégzésére képes akkreditált labor maradt. Ezzel mentünk neki a járványnak. Szerencsére a korábbi laborokat még nem hordták szét, és idővel vissza is kapták az akkreditációjukat, így az első hullám végére legalább a korábbi tesztelési kapacitás helyreállt. De ezek az állami, egyetemi laborok már a kisebb első hullámban sem tudtak elég PCR-tesztet végezni. Nem maradt elég laboránsuk. A nemzetközi sajtó azzal volt tele, hogy szinte Magyarország végzi a fejlett világban a legkevesebb tesztet 1 millió főre vetítve.”