Elfogadhatatlan bármilyen könyv megsemmisítése

„Kedves Lelkésztestvérek!

Bizonyára már mindannyian a vasárnapi prédikációnkra készülünk, 1Móz 2,18–24 alapján. Ez lelkészi szolgálatunk legszebb része, igazi méltósága, ezért energiáinkat is elsősorban erre kell fordítani. Milyen szép dolog, hogy épp akkor, amikor egyházunk köreiben is vita zajlik egy nemrég megjelent meséskönyv kapcsán, a következő vasárnapon a szószékről tehetünk tanúságot arról, hogy evangélikus hitünk szerint milyen biblikus alapon állunk az általunk ha nem is szentségnek, de szentnek tartott házassággal kapcsolatban. Ezt egyértelműen egy férfi és egy nő szövetségének tartjuk. Ez a közös, egyházi kiindulópontunk, amelyet nemcsak egyházunkban, de »ország-világ előtt« is képviselünk.

A kialakult társadalmi – és egyházi – vita kapcsán felhívom a figyelmet a szeretet és a józanság lelkületének fontosságára. Óva intem saját egyházi közösségünket, de a szélesebb közvéleményt is attól, hogy egy fontos és bonyolult kérdésről zajló vita hevében a megfontolt érvek helyét az indulatok szülte megfogalmazások vegyék át. Különösen is kerülendő vitapartnereink személyi integritásának, meggyőződésének, hitének, hitelességének a megkérdőjelezése.

A mesekönyv kapcsán sajnálatos módon elszabadultak az indulatok. Számomra elfogadhatatlan – mert súlyos történelmi emlékeket ébreszt – bármilyen könyv akár szimbolikus megsemmisítése. Ez a gesztus a számunkra, protestánsok számára oly fontos lelkiismereti és véleménynyilvánítási szabadság megkérdőjelezését hordozza magában. De helytelenítem azokat a megnyilvánulásokat is, amelyek gúnyt űznek olyan, számunkra különösen fontos értékekből, mint család, hűség, a teremtett világ védelme vagy hazaszeretet.

Kövessük tehát inkább az erő, a szeretet és a józanság lelkét (2Tim 1,7), és folytassunk erről a számunkra is oly fontos kérdésről türelmes párbeszédet egymás között és a társadalomban. Mindeközben hallgassuk meg egymás véleményét, és a másik emberi méltóságát tartsuk tiszteletben. Kövessük figyelemmel a pszichológusszakma belső vitáját, és mérlegeljük józanul érveiket. Üdvözlöm, hogy egyházunk lelkészakadémiája is napirendre tűzte a szexuális nevelés témáját. Ott minden bizonnyal lesz lehetőség a kérdésről folytatott elmélyült, nyugodt, szakmailag és teológiailag egyaránt megalapozott eszmecserére.

Miközben jövő vasárnapi prédikációnkban örömmel képviseljük evangélikus tanításunkat a házasság és a családi élet kérdésében, ne feledkezzünk meg azokról sem, akik sajátos élethelyzetük, múltjuk, személyes tragédiájuk vagy velük született tulajdonságaik miatt szenvednek megbélyegzést, elutasítást vagy hátrányos megkülönböztetést. Velük szemben nem lehetünk érzéketlenek. Hiszem, hogy a szeretet gyakorlására való tanítást nem lehet elég korán kezdeni.

Testvéri köszöntéssel
Tamás