Valóban csak ártalmatlan mese, nincs itt semmi látnivaló?
„Nem szeretnék felülni a könyvdarálás nácirettegős vonatára, mert minden rendszerben csináltak ilyet: égettek könyvet feudális államban, liberális demokráciákban, nemzeti szocialista államban, korporatív fasisztában és bolsevikben egyaránt. Politikai hovatartozástól függetlenül tartom indulatkezelési elégtelenségnek és primitív babonának, mikor egy problémás szellemi terméket a fizikai hordozója megsemmisítésével akarunk kezelni. Nehéz eldönteni, hogy a vudu boszorkány próbál-e kárt tenni egy szimbólumban, amitől azt várja, a való életben is hat majd, vagy egy frusztrált gémer áll neki püffölni a monitort, mert haragszik a játékra. Ugyanakkor döbbenetes az álnaivitás is, ami nem érti, mi is a probléma egy mesekönyvvel, ami jó sztálini módra satírozza ki a klasszikus karaktereket, hogy kicserélje őket az aktuális ideológia prototipikus alakjaira, roma Pöttöm Pannára és meleg Hamupipőkére.Valóban csak ártalmatlan mese, nincs itt semmi látnivaló?
Érdekes megközelítés. Ha a mesék ártalmatlanok, akkor miért kell a meglévőket is átírni? Esküszöm, soha nem gondolkodtam gyerekként azon, hogy vajon Pöttöm Panna bőrszíne milyen. Fehér ember vagyok, ezért fehérként képzeltem el, de ha cigány anya meséli cigány gyermekének, a mese keretei éppen úgy engednek teret a fantáziának a barna bőr felé. Ettől mindenkié Meseország. Felháborító lenne, ha a kiadók hirtelen fehér keresztény Hüvelyk Matyiról dobnának piacra könyvet? Azt gondolom, igen, mert teljesen szükségtelenül szűkítené egy mese fantáziakereteit, és rekesztene ki belőle gyerekeket, megakadályozva, hogy a saját igényeiknek megfelelően használják a saját fantáziájukat. Ebben az esetben a hozzáadott »fehér keresztény« tehát nem hozzáadna a meséhez, hanem éppen elvenne belőle.
És nagyon szépen kérem, ne érveljünk azzal, hogy »ez csak egy mese, ami nem árthat«. Hogy egy adott mese ártalmas vagy ártalmatlan-e, ez lehet vita tárgya, hogy a mesék általában fontosak-e annyira, hogy mellőzzük a »csak« szót, azt azért tartom eldöntött kérdésnek, mert ha valakik szerint át kell írni őket, mert alkalmatlanok a gyerekek identitásképzésére, akkor szerintük is fontos.Transzszexualitás? Bántalmazó gyermekkor? Rasszdiverzitás? Nos, el kell, hogy keserítsem azokat az olvasókat, akik a gyűlölködéshez jöttek érveket gyűjteni: ezek eddig is szerves részét képezték a nyugati kultúrának.”