Az Európai Unió Zelenszkij oldalára állt: botrányos ítéletet mondott a kárpátaljai magyarokról
A jelentés szerint a nyelvfelügyelők nem akadályozzák meg a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét.
A Krausz Tamással kapcsolatos perem tárgya nem a holokauszt kérdése volt, hanem az, hogy a történész kolléga véleményt nyilvánított vagy állítást fogalmazott meg velem kapcsolatban, ami miatt engem nem kevés hátrány ért.
„Karsai László továbbra is úgy véli, hogy az 1941-es Kárpátaljáról történt kitoloncolás/kiutasítás dolgában helytelen álláspontot képviselek. Magam viszont úgy gondolom, amit leírtam – és igyekeztem dokumentálni –, az helytálló, és nem állítottam egyetlen alkalommal sem azt, amit egyesek a szememre vetettek: hogy a zsidók legyilkolása idegenrendészeti eljárás.
A Krausz Tamással kapcsolatos perem tárgya nem a holokauszt kérdése volt, hanem az, hogy a történész kolléga véleményt nyilvánított vagy állítást fogalmazott meg velem kapcsolatban, ami miatt engem nem kevés hátrány ért. A bíróság – a Fővárosi Törvényszék 2014. június 19-én kelt ítélete – szerint Krausz Tamás nem állítást tett, hanem véleményt mondott, és ezzel nem sértette a jó híremet. Így a személyiségi jog megsértése ügyében ellene indított pert elveszítettem. Ezt az Alkotmánybíróság is így látta helyesnek. A 2017. december 19-én meghozott határozatában 8:7 arányban Krausz Tamás javára ítélt.
Visszatérve a Karsai Lászlóval folytatott vitámra, az állításom az volt – és ez nem változott –, hogy a magyar hatóságok a rendezetlen/nem magyar állampolgárságú, többségében Kárpátalján lévő zsidókat utasították/toloncolták ki Magyarországról, azokat, akik többszöri felszólítást követően sem tudták igazolni magyar állampolgárságukat.”