Az persze mellékes, de azért önmagáért beszél, hogy a szerző a nevét nem vállalja és hogy idézőjelbe teszi még azt is, hogy ő egy ismeretlen pszichológus hallgató. Mert nem ismeretlen? Vagy nem pszichológus hallgató? Szórakoztató. Mint ahogy az is, hogy a vezető képet a noonews.ru-ról szedte, ami, bár nem tudok oroszul, nem tűnik egy releváns oldalnak. De ez aztán tényleg és igazán mellékes.
Az már fontosabb, hogy lehet egyébként ekézni egy könyvet, semmi baj nincs azzal, létezik is ennek egy hivatalos és elismert formája, amit úgy hívnak, hogy könyvrecenzió. Meg is vannak ám neki az elég pontos kritériumai, ezeket az ismeretlen szerző nem nagyon tartja be, viszont amiket ír, ott sok helyen csúsztat, téved, és, nos, hazudik. Magas labda lenne ezeket egyesével lecsapni, mi is csak egy példa erejéig alacsonyodnánk ide: az ismeretlen pszichológus hallgató szerint a Szociálpszichológia című »tankönyv például sokszor hivatkozik a GLAAD (Melegek és Leszbikusok Szövetsége a Rágalmazás Ellen) tanulmányaira«. Megszámoltam. Egyszer.”