Erről szól az egyetemfoglalás

„A Népszavának köszönhetően bepillantást nyerhetünk a tanköztársaság sztahanovista hétköznapjaiba. A napirendbe, melyet a spártai szigor ural, így a hajnal első csiklandozó sugarai, a csendet megtörő kakaskukorékolás ébreszti »9, fél 10 körül« az egyetemfoglaló fiatalokat. Majd irány a kőfejtők jéghideg világa, a bányák legmélye, ahol megbeszéléséket, workshopokat és sajtótájékoztatókat tartanak. A fizikai teljesítőképességük határáig kizsigerelt fiatalok a »gyakran hajnalig is elhúzódó« hallgatói fórumok mellett sem pihennek, hanem munkacsoportokba szerveződnek. Ezek közül személyes kedvencünk a »maszk csoport«, ez »tartja a kapcsolatot a maszkkészítőkkel«. A diktatúra árnyékában egy kimerítő workshopozás után nem lehet egyszerű még felvenni a kapcsolatot a maszkkészítőkkel is, de persze senki sem mondta, hogy az egyetemfoglalás habkönnyű teazsúr.

A beszélgetésben sajnos méltatlanul elsikkad a pizzarendelő munkacsoport emberfeletti teljesítménye. Az elméleti felkészülés, melynek során a netes értékelések alapján kiválasztják a város legjobb pizzériáját. Az egyetemfoglaló sztahanovisták igényeinek felmérése, hogy ki nem szereti a gombát, vagy éppen a mesterek melyik színészpalánta alakját bírálták meg, mert ő sajnos csak teljes kiőrlésű lisztből kérheti a tésztát. Mindezt pedig egy erős, ámde bázisdemokrata kézben össze kell fogni. És akkor még szót sem ejtettünk a rendelésre felkészítő kommunikációs tréningekről, hogy az összes hangsúly a helyén legyen. Minden szótagnak súlya van ugyanis, különben még a végén lemarad az extra sajt.”