Az ún. svájci indexálás lényege, hogy nemcsak az inflációt, hanem az aktív keresők béremelkedését is figyelembe kell venni.
„A legtöbb ember saját nyugdíjas éveire alapvetően két dolgot szeretne: egészséget és időskori biztonságot. A Fidesz-rezsim egyik területen sem kecsegtet vonzó jövőképpel. Egyik oldalról éppen tönkreteszi az egészségügyet – mindenki tudja, hogy milyen iszonyatos problémák vannak –, másik oldalról pedig kifosztja a nyugdíjasokat. Az elmúlt évek jelentős áremelkedései és a nyugdíjak leszakadása a bérekhez képest igazságtalan és fenntarthatatlan helyzetet eredményezett.
A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos problémákra a szakértők és a nyugdíjas szervezetek számos alkalommal felhívták a figyelmet. Ezek döntő része csak egy átfogó, hosszú távú program keretében és széles körű társadalmi egyeztetés alapján oldható meg. Az erre irányuló munkát a kormánynak minél előbb el kellene kezdenie, még akkor is, ha 2022-ig nem fejezhető be. Annál is inkább, mert a járványveszély, az egyre magasabb és a nyugdíjasokat különösen sújtó infláció, valamint jelenlegi számítási szabályok miatt a néhány tízezer forintos legalacsonyabb és a többmilliós legmagasabb nyugdíjak közötti egyre növekvő különbség kiélezte a rendszer egyes elemei miatti feszültséget.
Ezen igazságtalanság mérséklésére egyes ellenzéki pártok, nyugdíjas szervezetek és szakértők az alacsony nyugdíjak egyszeri felzárkóztató emelését és a differenciált nyugdíjemelést javasolják. A másik legjelentősebb feszültség az aktív dolgozók keresete és a nyugdíjak közötti különbség növekedése, amelynek mérséklésére az említett szervezetek az ún. svájci indexálás újbóli alkalmazását javasolják.
Mindkét feszültség súlyos és mielőbb orvoslásra szorul, de figyelemmel kell lenni arra is, hogy a költségvetés mozgástere a kiadások növelésére erősen korlátozott, és a járvány miatti gazdasági visszaesés következtében még néhány évig az is marad. Lehet-e ilyen körülmények között valamit tenni a két legsúlyosabb feszültség enyhítésére?
Igen, mert mindig van valamennyi mozgástér, és élni is kell vele addig is, amíg a nyugdíjrendszer átfogó módosítására sor kerül. Korózs Lajos képviselőtársam már korábban bejelentette az MSZP azon javaslatát, amely szerint a 13. havi nyugdíjat mindenkinek azonos összegben, az átlagnyugdíjnak megfelelően kell megállapítani és folyósítani, ez 2021-ben várhatóan havi 148-149 ezer forint lesz. Az MSZP kongresszusán elfogadott programunk már ennél is tovább megy, mert a 13. havi nyugdíjon túlmenően azt is tartalmazza, hogy egy átmeneti időre az évente rendelkezésre álló, a svájci indexálás szerint kiszámolt nyugdíjemelésre szánt összegből minden nyugdíjas azonos összegű nyugdíjemelésben részesüljön.
Az ún. svájci indexálás lényege, hogy nemcsak az inflációt, hanem az aktív keresők béremelkedését is figyelembe kell venni. Hogy milyen mértékben, az függ a nemzetgazdaság teljesítményétől és ebből következően a költségvetés lehetőségeitől. De a vegyes indexálás indokoltságát mutatja az is, hogy az átlagnyugdíjak és az átlagos nettó bérek aránya a 2015-ös 67 százalékról 2019-re 52 százalékra zuhant. Ezt hozta a Fidesz-rezsim a nyugdíjak értékállóságát célzó programja, amely csak az inflációval megegyező mértékű nyugdíjemelést jelent.”