Új társadalmi-gazdasági viszonyrendszert kell alkotnunk

„Sokféle elnevezése volt a múltban a mai ünnepnek, augusztus 20-ának. Én ezt az újkeletűt szeretem a legjobban: Magyarország születésnapja.

Keserédes ez az idei születésnap, talán több is benne a keserű, mint az édes. Az ünneplés ma leginkább számvetés, a mögöttünk hagyott hónapok megannyi nehézségével, fájdalmával és a jövővel kapcsolatos szorongásokkal. Tudjuk: nem vagyunk még túl a nehezén, a járvány visszatérése miatt újabb erőfeszítéseket igényel szeretteink és közösségünk védelme, a pandémia nyomában érkező gazdasági válság pedig mélyebb és hosszabb, mint gondoltuk. A járvány és a gazdasági válság megváltoztatta szokásainkat, örökérvényűnek hitt normákat írt felül, dogmákat döntött romba.

Mindez nem pusztán igényt, de kényszert is teremt a változásra. A változásra világszerte, mert a darabjaira hullott világot úgy kell összeraknunk, hogy nem a régit akarjuk toldozni-foltozni. Új társadalmi-gazdasági viszonyrendszert kell alkotnunk, amelyben számba vesszük a járványveszély által előhívott társadalmi reakciókat, és azokat a válságtüneteket is, amelyek már a koronavírus előtt itt dörömböltek az ajtónkon.
Nem pusztán lehetőség, de kényszer is a változás Magyarországon is, mielőtt tragikus leckékből tanuljuk meg, hogy a társadalmi szolidaritás és a szociális biztonság eddigi intézményei mára elégtelennek bizonyulnak. A járvánnyal való küzdelem tapasztalatai egy irányba mutatnak: fenntarthatóbb és emberségesebb politikára, zöld és szociális fordulatra van szükség. Magyarország idei születésnapját úgy kell megélje, hogy az újjászületésére készül.
Ebben a készülésben én a legfontosabbnak a közösségek megerősítését tartom. Sem a járványon, sem a gazdasági nehézségeken nem tudunk túllendülni, csakis a közösség erejével. Márpedig a közösség nem épülhet a kirekesztésre, megbélyegzésre, csakis az elfogadásra és a türelemre.

»Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz« – írta Szent István király Imre herceghez intézett intelmeiben, és ma sem tehetünk másként. Az ezeréves magyar állam is közösség, ami nem épülhet fennhéjázó uralkodásra, csakis a szolidaritásra és a partnerségre. A közösséget nem a bezárkózás, hanem az együttműködés, az összefogás erősíti.
Én úgy látom, társadalmi immunrendszerünk erősítésében egyre fontosabb szerep hárul a helyi közösségekre. Ahogyan Sólyom László volt köztársasági elnök mondta egy nyolc évvel ezelőtti augusztuson: »a helyi közösségek nem tehetetlen tárgyai a központi igazgatásnak. Ellenkezőleg. Saját ügyeinek intézéséhez a helyi közösségnek alapvető alkotmányos joga van. […] Ha az alkotmányos kultúra hanyatlását […] az jelzi, hogy a kormányzati hatalom mértéktelenül központosít és igyekszik jelentéktelenné tenni ellensúlyait – akkor belátjuk annak a jelentőségét, hogy a helyi önkormányzatok is ellensúlyt képeznek. Ennek a szerepnek a megőrzéséért állandóan küzdeni kell – ugyanakkor természetesen együtt is kell működni a többi hatalommal. Ez nehéz feladat.«

Mindannyiunknak kijut hát mostanság a nehéz feladatokból és a küzdelmekből is. Úrrá lenni ezeken, csak együtt, közösségben tudunk. De így – hiszem - sikerülni fog. Boldog születésnapot, Magyarország!”