Pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el?

„A liberális értelmiség kiborul a lehetséges katolikus oktatásügyi miniszteren, pedig hát pontosan ezt ígérte Magyar Péter, míg egy másik részüket az zavarja, hogy Puzsér Róbert is ugyanúgy viselkedik, ahogyan eddig is viselkedett – őrjöngő nőgyűlölőként. A felhevült nép pedig bosszút követel, amelyre Orbán is rájátszik az áldozatszerepével és mártírkodó felelősségvállalásával, és megfordul az ember fejében az előre eltervezettség: lám-lám, boszorkányüldözésbe kezdett a Tisza, és hogy adja a lovat a gyűlölködők alá.

(...)

A szeretem-nemszeretem politikusokhoz történő viszonyulás, amely rendszeresen identitássá is válik, olyan működésmód, ami menetrendszerűen hozza magával az indulatokat is. Megszeretni egy politikust, akiben az extázis után néhány nappal már csalódniuk is kell – pedig valójában miért kéne –, kemény menet. Mint egy új szerető, akibe az ember belelátja a legcsudálatosabb tulajdonságokat is, pedig ő tényleg sosem ígért se jövőt, se szerelmet. Majd miután mindenféle szépet és jót elmeséltünk róla a barátainknak, megtörténik az első együttlét, és a mámor után ez az új szeretőnk talán éppen folytatja a még régebben megkezdett gondolatmenetét, csak hogy ezúttal kijózanodva hallgatjuk. És meglepődünk, milyen ember is fekszik mellettünk. Tulajdonképpen miért lepődünk meg? 

Magyar Péter egyik efféle gondolatmenete volt az, hogy az első 50 legfontosabb dologban nincs benne a választási rendszer átalakítása. Ekkortól kezdtem el azt ismételgetni, hogy ha én lennék a kampányfőnöke, tennék valami gesztust az értelmiség felé is.” 

Nyitókép: Képernyőfotó