„Tisztelt Hadházy Képviselő Úr!
Kedves Ákos!
Megdöbbenéssel és sajnálattal vettem tudomásul, hogy a 2020. június végi tiszavasvári látogatását követően, az ott elhangzott ígéreteit megszegve nem kért nyilvánosan bocsánatot a valótlanságokért, melyekkel engem, családomat és környezetemet, valamint az általunk elvégzett hét éves tehetségmentő munkát jogtalanul megtámadta. Azontúl, hogy nem korrigálta azonnal tevékenysége során elkövetett hibáját, Ön a sajtón keresztül üzengetve kívánja folytatni hamis vádaskodásait, melyekkel óriási és jóvátehetetlen károkat okoz.
Elismerem és elnézését kérem januári levelére adott válaszom elhúzódását, mindez azonban, úgy hiszem nem mentség a valótlan kijelentések terjesztésére és publikálására.
Ezért abban szeretném megerősíteni akkori kérésemet a bocsánatkérését illetően, hogy hasonló formában, széles körben, az eddigi késedelmekre való tekintettel, azt 48 órán belül tegye meg.
Ezek a kérések a részemről ott, a helyszínen elhangzottak. Ahogy látta írásban újabb kéréssel azóta Önt nem kerestem meg, bíztam őszinte bocsánatkérésében.
Most azonban úgy hiszem írásban is részleteznem kell szóban elhangzott kéréseimet.
Kérjen nyilvánosan bocsánatot a programunk, a Farkas János Program és a JALTE pedagógusaitól és önkénteseitől, a programban részt vevő több tucat diáktól és családjaiktól, Farkas János családjától és a tiszavasvári szakiskolától. Ezenkívül természetesen családomtól, külön kiemelve, hogy az öcsémet és páromat kívánta besározni azzal, hogy azt sejtette, családi vállalkozásban működtettük az egyesületet. Ahogy Ön is tudja, ennek éppen az ellentettje igaz. Mindketten a program hét éve alatt, annak beindításának és bővítésének csak az egyedüli első félévében – párom esetében négy hónapjában – kaptak juttatást munkájukért. Már ezt megelőzően is két éven át saját munkájukat felfüggesztve, szakértelmüket, szabad- és munkaidejüket egészében, önkéntesen, juttatás nélkül ennek szentelték, emellett komoly anyagi támogatással is segítették a programot. Ezt követően, és azóta is, négy éve folytatják munkájukat önkéntesként. Édesapám mellett ők a program motorjai, saját életútjukkal is példát mutatva és a programban végzett kézzelfogható munkásságukkal, mentor tevékenységükkel – lévén sportolói múlttal és edzői tapasztalattal, az igazgatónk esetében megfelelő szakmai, főiskolai végzettséggel rendelkező személyekről van szó. Róluk mintáztuk a program legfőbb elemeit, ők dolgozták ki és indították be. Ma is önkéntesként az új tiszavasvári tanévnyitáson fáradoznak, mivel a program továbbgondolásaként elindítani kívánjuk az első inasprogramunkat is Sopronban, mely égető költségeihez találkozásunkkor Képviselő úr is segítséget ígért az iskola igazgatójának.