„Övék az ügyészség, övék a rendőrség, övék a Balaton, övék az építőipar. Övék a turisztika, övék a vendéglátás, övék a szolgáltató- és övék a szállodaipar, övék a divatipar, övék a magyar tudomány, övék az egyetemek, övék az összes út és az összes vasút, övék az atomerőmű és övék a sportvilág, tokkal-vonóval, övék a honvédségi repülőgépeknek átkeresztelt, ám privátként használt repülő- és helikopter-park, övék a vírus és azt tesznek vele, amit csak akarnak, övék a média, övék a közszolgálatnak csúfolt pártszócső, övék a kastélyok és övék az utólag felhúzott reprezentatív erkélyek, övék a bűnöző- és maffiaipar, övék a hol privatizált, hol visszaállamosított Mátrai Erőmű, övék itt minden, az iskolák, a gyermekeink agya és lelke, a teljes erőszakgépezet az iskolarendőrtől a dudálásellenes rendőrig, övék a tankönyvek és az egyetemi tanszékek, övék a kinevezések összes mocska és az elbocsátások valamennyi gyalázata, övék a zsarolásra használt pénzek tömege, övék a kopasz verőlegények hol itt, hol ott bevetett csapata, övék a legtöbb egyház, amelyik pedig nem, azt bírósági végzések ide, vallási és lelkiismereti szabadság alapjoga oda, a legócskább személyes bosszútól vezérelve kicsinálják.
Kicsinálnak mindenkit, akik nem ők, akik hozzájuk képest mások, akik máshogy látnak, hallanak, éreznek, gondolkodnak. Kicsinálják a gondolkodókat, akiknek tudásuk lehet nagy, de hozzájuk nem lojálisak. S közben szabadjára engedték ideológiai keretlegényeiket, a kielégítetlen féltehetségeket és a reménytelen tehetségteleneket, akik még a múltat is megszerezték, röhej-pszeudo-intézeteikkel, röhej-pszeudo-tanszékeikkel, röhej-pszeudo-művészeikkel, fakezű utcaszobrászaikkal, lazára maszkírozott, fiatalosnak látszani kívánó, kínos konzerv-médiasenkiháziaiakkal. A gátlástalan meggazdagodás rohamlépteiben mindent megszereztek, de mintha maradt volna még valami apróság.