Mi hisszük, hogy a megoldás a konfliktusok elkerülésére a szabadpiac

„Fehéroroszország, Ukrajna, Antifa az USA-ban, francia sárga mellényesek, Hongkong, Venezuela, arab világ országai, Nigéria, Szomália polgárháborúi, belső konfliktusai azt jelzik, az államhatalom önkénye egyre nehezebben bírkózik meg leviatán szerepének fenntartásával.

Ennyi polgárháború soha a történelemben nem volt, de kétségtelenül a korábbi háborúk véresebbek voltak.

A II. Világháború után a történelem legtöbb áldozatát követelő háborúja az 1850 és 1877 között játszódó Kínai Vallás- és Polgárháború volt, ami akár 50 millió halottat is hagyhatott maga után. Hasonlóan nézett ki, mint a Francia forradalom, ahol rengeteg különböző ideológia és vallás mérte össze erejét az uralkodóval szemben, csak itt kontinensnyi területen.

Egyrészről voltak délen a kommunista-keresztény ideológiát követő tajping lázadók, nyugaton az elnyomott dungan muszlimok, keleten a nian anarchisták, dél-nyugaton pedig a vallásszabadságot és korrupció ellenességet hirdető, egész libertárius színezetű panthayok.

Ce-hszi kínai császárné végül brit-francia együttműködéssel (akik előbb egy ópium háborúban megverték) leverte az összes lázadót, sőt mivel hivatalosan nem lehetett császár, ezért, mikor kezdtek számára idegesítővé válni, először fiát majd mikor unokatestvére felcseperedett, akkor őt is eltette láb alól. Emellett számos reformot tűzzel-vassal vitt végbe; többek között a rabszolgaság eltörlését.

Ellenfeleit sem kell félteni, a tajping lázadás vezére, Hung Hsziu-csüan tisztára ahhoz az amerikai Jim Jones szektavezérhez hasonlított, aki magát Jézus reinkarnációjának képzelte, csak Hung szimplán megelégedett azzal, hogy ő Jézus testvére. Emellett ugyancsak közös mindkettőjükben, hogy egy sajátos keresztény-kommunista világot akartak alapítani. Nyilvánvaló, hogy ezt Ce-hszi nem tűrhette.

Mi hisszük, hogy a megoldás a konfliktusok elkerülésére a szabadpiac, az egyén autonómiájának jogi szabályozása.”